Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Segédanyagok Útmutató gyülekezeti/intézményi stratégiai dokumentum elkészítéséhez Útmutató gyülekezeti/intézményi stratégiai dokumentum elkészítéséhez

Útmutató gyülekezeti/intézményi stratégiai dokumentum elkészítéséhez

Útmutató gyülekezeti stratégiához.pdf — PDF document, 718Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

Útmutató gyülekezeti/intézményi  

stratégiai dokumentum  

elkészítéséhez 

 
Készítette: Kocsis István pályázati osztályvezető 
 
A  2/  2015 (III. 27.) országos  szabályrendelet a Magyarországi  Evangélikus Egyház pályázati 
rendszeréről 
(elérhető a 

http://palyazat.lutheran.hu

 oldal hatályos jogszabályok menüjében) előírja, 

hogy az egymillió forint költségvetési összegű pályázati öletek bejelentéséhez szükséges mellékelni 
gyülekezet/intézményfejlesztési stratégiai dokumentumot.  A szabályalkotó szándéka szerint  e 
dokumentummal  az  egyházi  szervezet  igazolni  tudja  fejlesztési  szándékainak  végiggondoltságát, 
másrészt  vizsgálható  az  illeszkedés  a  „Láthatóan  Evangélikus”  A  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház stratégiai prioritásai 2012–2017 dokumentumhoz.  
(elérhető, a 

http://strategia.lutheran.hu/letoeltes/Lathatoan_evangelikus.pdf/view

 honlapon) 

Jelen  útmutatóval  e  dokumentáció  összeállításában  szándékozom  segíteni,  egyrészt  módszertani 
segítséget, útmutatót, másrészt mintát adva gyülekezeteinknek, intézményeinknek. 
 
Bevezetés: 
Stratégia. 
Az  utóbbi  időben  egyre  többször  hallott  és  alkalmazott,  kicsit  militáns  elő/utóízű  szavunk.  Hol 
egyfajta  kényszerű  elvárásként  jelenik  meg,  minden  rossz  okaként  a  hiányát  megjelölve,  máskor 
lehet  vele  villogni  (ha  már  van),  illetve  az  egyedüli  boldogulás  útjaként  árulni,  és  jó  sok  pénzt 
elkérni  érte,  ott  ahol  még  nincs.  Idegen(s)kedünk  is  tőle  rendesen,  afféle  világi  hókuszpókusznak, 
szükségtelen  erő  és  pénzkidobásnak  gondoljuk.  Elvégre,  ha  az  ÚR  akar  majd  valamit  (bármit) 
velünk, akkor biztosan a legjobb akarata szerint lesz majd. 
Nem  vitatva  az  előző  mondat  igazságát,  a  jó  sáfár,  vagy  a  templomot  a  tervek  szerint  építők 
buzgóságát vizsgálva mégis szükségesnek tarthatjuk a tevékeny részvételt a dolgaink, fejlesztéseink 
tudatos,  végiggondolt  megtervezésében  és  végrehajtásában,  az  ÚR  legjobb  akaratának  a 
véghezvitelében. 
Mert  a  stratégia  (készítés)  egy  roppant  egyszerű  dolog.  Csak  meg  kell  tudnunk  válaszolni  a  Ki?, 
Miért?, Honnan?,  Hova?, Hogyan?, Mennyiből?, Mikor? kérdéseket. 
 
Az útmutató tartalma: 

1.

 

Stratégia alapok 

2.

 

Ki? 

3.

 

Miért? 

4.

 

Honnan? 

5.

 

Hova? 

6.

 

Beavatkozási terv: Program/Projekt tervezés: 
Hogyan? Mennyiből?Mikor? 

7.

 

Stratégiai dokumentum sablon 

8.

 

Stratégiai dokumentum  minta 

 
Jelmagyarázat: 
Elmélet:
 Az útmutató általános, elméleti ismereteket adó részei hagyományos fekete színnel 
jelöltek, a különösen fontos részek kövér és/vagy aláhúzott betűvel szedettek. 

Gyakorlati útmutató: A saját gyülekezeti/intézményi stratégia összeállítását segítő részek kékkel 
szedettek. 

Provokatív kérdések: Az általam egyszerűen nem megválaszolható, az olvasó által 
továbbgondolásra érdemes kérdések piros színnel jelöltek.  

Szempontok a kérdésekhez:

 

A szerintem figyelembe veendő szempontok zölddel kerültek 

szedésre. 

background image

 

1.

 

Stratégia alapok 

A stratégiai tervezést sokféleképpen definiálják, többféle megközelítés létezik, de az biztos, hogy: 

 

A  stratégiai  tervezés  mindig  egy  meghatározott  hosszabb  távú  cél  érdekében 
megvalósítandó összetett folyamat.  

 

A  tervezés  lényege,  hogy  a  szervezetet  olyanná  alakítsa,  ami  megfelel  a  vele  szemben 
támasztott igényeknek.
 (szervezet tagjai, külső „partnerek”, alapértékek..) 

 

A  stratégiai  tervezés  a  környezeti  változások  és  a  szervezet  lehetőségeinek  összevető 
vizsgálatán alapszik. 

A  stratégiában  való  gondolkodás  szemlélete  segítségével  a  szervezet  követni  tudja  a  szervezeten 
belül, a társadalomban, a gazdasági életben történő változásokat, ezzel megadva magának az esélyt, 
hogy  olyan  dinamikus  intézmény  legyen,  amely  tevékeny  alakítója  és  nem  szenvedője  
változásoknak.  
Egyszóval: a stratégiai tervezés a túlélés egyik alapja. 
 
A stratégiai tervezéskor a következő elemeket kell meghatározni:
 

 

jövőkép (vízió) 

 

küldetés (misszió) 

 

alapértékek 

 

alapvető célok  

 

kulcsfontosságú területek  

 

irányvonalak  

 
A  jövőkép  annak  a  meghatározása,  hogy  a  jövőben  hová  kíván  eljutni,  milyen  szeretne  lenni  a 
szervezet. Absztrakt, idealisztikus, inspiráló, hosszú távú elképzelés. 
 
A  küldetés  arra  ad  választ,  hogy  mi  a  szerepe,  mi  a  küldetése  a  szervezetnek.  Társadalmi 
szervezetek  esetében  talán  egyértelműbb  (a  létrehozásukra  vonatkozó  szándék  egyértelműsége 
miatt), 

de 

vállalkozások, 

üzleti 

szereplők 

esetében 

is 

meghatározható.  

 
Az alapértékek, azok a szervezetünk által fontosnak tartott értékek, melyek meghatározzák hogyan 
működünk,  „korlátok”  amik  az  úton  tartanak  minket.

 

Pl:  Tisztesség,  Bizalom,  Lutheri  alapok  … 

???? 

- Egyházként meg tudjuk pontosan határozni a missziónkat, küldetésünket, alapértékeinket? 

Ha igen, akkor egyből a 3. számú MIÉRT? kérdésre meg is van a válaszunk! 

 

 

background image

 

2.

 

Ki? 

 

Hogyan gondoljunk szervezetünkre a stratégia készítés alatt? 

-

 

Szervezet mint Krisztus testének része. 

-

 

Szervezet mint a Magyarországi Evangélikus Egyház tagja. 

-

 

Szervezet mint gazdálkodó egység. 

-

 

Szervezet mint infrastruktúra fenntartó. 

-

 

Szervezet mint termelő. 

-

 

Szervezet mint szolgáltatást nyújtó. 

-

 

Szervezet mint foglalkoztató. 

-

 

Szervezet mint a helyi közösség tagja. 

-

 

Szervezet mint szakmai szereplő. 

 
Kinek készül stratégiája? 

A lelkésznek?, az igazgatónak?, a presbitériumnak?, a tantestületnek?, a 

gyülekezetnek?, az intézménynek?  

 
Ahhoz,  hogy  a  stratégia  a  későbbiekben  megvalósítható  programmá,  végrehajtható  projektekké 
váljon,  elengedhetetlen,  hogy  a  megvalósítással  érintettek  (a  szervezet  tagjai,  végrehajtók, 
kedvezményezettek) is részt vegyenek a kialakításában.  
Emellett fontos, hogy a stratégiatervezéshez, illetve az esetleges szakmai kérdésekhez értők is részt 
vegyenek a stratégia megtervezésében. 
 
Csoportban munkálkodás előnyei: 

 

Egy csoport mindig többre képes, mint az egyéni erőfeszítések összessége (1+1=3) 

 

Többféle tudás (szakmai, projektfejlesztői) adódik össze 

 

Többféle látásmód, megközelítés adódik össze 
Ha több ember együtt dolgozik, még nem biztos hogy ők „csapat” 

 

Hogy csapat legyen, ki kell alakulnia az együttműködésnek, a mindenki által ismert és 
elfogadott szabályoknak és folyamatoknak. 

 

Tisztázni kell a feladatokat, jogokat, határidőket 

(Ki ellenőrzi a teljesítést????)

 

 

Javul a döntéshozatali képesség (mindenki ismeri, érti a folyamatokat, hiszen részt vettek 
azok megalkotásában) 

 

Nő a motiváció ( mindenki részesedik a sikerből, elismerésből, még ha az nem is az ő 
speciális területén jelentkezik) 

 

Nő a kreativitás (A képességek, ismeretek szélesebb spektrumban állnak rendelkezésre) 

 
Vezetői lehetőségek a csapatmunkában: 

 

Ötletroham: a csoport összes ötletének begyűjtése… 

(Nincs rossz ötlet, illetve nem 

dorongolunk le senkit az ötletéért)… 

 

Egyedüli megoldás elkerülése: ne mindig az első ötletet próbáljuk megvalósítani 

(a 

tervezésben (és sokszor a végrehajtásban is) mindig lehet változtatni)

 

 

Írásbeli feljegyzések: Minden határozat legyen rögzítve 

 

Építő visszajelzések biztosítása: Pártatlan kritika, a feladatra és nem a személyre 
összpontosítva 

 

A hibák őszinte felfedése. 

 

A hatalom megosztása: ne legyen merev hierarchia,

 azé az aktuális hatalom, aki a 

legmegfelelőbb a probléma megoldására!

 

 
 
 
 
 
 

background image

 
 
 

3.

 

Miért? 

Miért ne? 

 

Semmilyen szél nem jó annak a hajónak, amelyik nem tudja melyik kikötőbe tart. 

 
Ha van jövőképünk (valahová szeretnénk eljutni egyházi szervezetünkkel), ha tisztában vagyunk a 
küldetésünkkel (amiért  elindulunk a fejlesztés útjára), és tiszták az alapértékeink (amelyek szerint 
működünk,  amelyek  az  úton  tartanak),  akkor  igazából  a  miért  kérdést  már  rég  megválaszoltuk, 
akkor  tisztában  vagyunk  azzal,  hogy  nem  elszenvedői,  hanem  tevékeny  alakítói  akarunk  lenni  a 
változásnak. 

(Lásd 2. oldal!) 

 
 

4.

 

Honnan? 

 

JÖVŐKÉP

JELENLEGI HELYZET

Ha már tudjuk hova szeretnénk 

jutni, azt is meg kell tudnunk 

határozni, hogy hol vagyunk most, 
milyen a jelenlegi helyzetünk. 

Azonosítanunk kell, mik azok az 
akadályok, problémák, amelyek 

miatt nem ott tartunk, ahol 

szeretnénk lenni. 

Ezeknek a 

megszüntetése 

lehetnek azok a 

rész

-

célok, amelyeket majd el kell 

érnünk, ha közelebb akarunk 
kerülni a jövőképünkhöz…

A szervezet valamennyi működési 
területén érdemes végiggondolni a 
problémás helyzeteket, 
meghatározni a részcélokat.

 

 

Ahhoz, hogy pontosan tudjuk kitűzni a célokat (ahová tartunk), meg tudjuk határozni az útvonalat 
(ahogyan eljutunk oda) pontosan kell látnunk, hogy hol vagyunk most, mi az a helyzet, ami körül 
vesz bennünket, meghatározza mindennapjainkat, és nem utolsósorban azt is pontosan kell tudnunk 
kik (mennyik, milyenek) vagyunk mi ebben a helyzetben. 
 
1. lépés: Adatgyűjtés, rendszerezés, elemzés 
2. lépés: Magunk és közvetlen környezetünk elemzése (SWOT analízis) 
3. lépés: A tágabb környezet, hatások elemzése 
4. lépés: Az érintettek elemzése 
 
1. lépés: Adatgyűjtés, rendszerezés, elemzés 
Az adatok összegyűjtésekor a vonatkozó, hiteles adatok „beszerzésére” kell törekedni, mert csak 
ezekből lehet helytálló következtetéseket levonni.  

Milyen típusú adatokat gyűjtsünk?  

 

A szervezet és környezetének: 

 

Demográfiai  

 

Gazdasági 

 

Társadalmi  

 

Foglalkoztatottsági  

 

Képzettségi 

 

Infrastruktúrára vonatkozó adatait 

 

Nem csak a szükségletek (általunk látott) de az igények (célcsoport szerinti) vizsgálata is 
fontos. 

(pl: mi azt látjuk, hogy nincs gyülekezeti kórus, és gondoljuk, hogy milyen jó lenne 

ha lenne, de a szóba jöhető gyülekezeti tagok inkább zenekart szeretnének alakítani…)

 

background image

 
2. lépés: Magunk és közvetlen környezetünk elemzése (SWOT analízis) 
 
Az összegyűjtött adatok, tények önmagukban nem többek puszta számoknál. 
Ahhoz,  hogy  a  stratégiánk  kialakítása  szempontjából  megfelelően  használjuk  az  adatokat, 
elemeznünk, értelmeznünk kell őket..  A SWOT-analízis lényege a közvetlen környezet  és a belső 
helyzet átfogó, jövőorientált elemzése.  
A  SWOT-analízis  gondolkodási,  elemzési  rendszer,  olyan  általánosan  használt  eljárás,  amely  a 
külső, környezeti tényezőket és a belső, intézményi adottságokat összeveti és ezzel meghatározza a 
szervezet erősségeit és gyengeségeit a környezettel való összefüggésükben. 
A SWOT-analízis felső része (SW) a szervezet erősségeit és gyengeségeit tárja fel, míg  alsó része 
(OT) a külső környezetet vizsgálja.  
 

Erősségek (Strengths)

 - Belső 

tényezők, +  
Pozitív tényezők, amelyek jól működnek, és 
befolyásolhatók (birtokunkban van, 
használhatjuk).  

Gyengeségek (Weaknesses) -

 Belső 

tényezők, -  
Negatív tényezők, amelyek nem jól 
működnek, de befolyásolhatók  a helyzet 
javítása érdekében.  

Lehetőségek (Opportunities)

 - Külső 

tényezők, +  
Olyan kedvező adottságok, amelyek nem  
befolyásolhatók, de  rájuk építve 
kihasználhatók az erősségek.  

Veszélyek (Threats)

 - Külső tényezők, 

-  
Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyek 
nem  befolyásolhatók és csökkentik a siker 
esélyeit, kockázatot jelenthetnek.  

 

A SWOT logikája:  

 

Az erősségekkel „dolgozva”, a lehetőségeket kihasználva, a veszélyekre 
figyelve, elkerülve,
 a gyengeségek megszüntetésére törekszünk. 

 
A SWOT elkészítésének módszertana:
  

 

A módszer alkalmas arra, hogy egy-egy ad hoc munkacsoport nézze a saját szemszögéből a 
szervezetet. A munkacsoportokba a szervezet különböző csoportjaiból kerülhetnek a 
résztvevők. A különböző munkacsoportok a szervezetben elfoglalt helyük szerint máshol 
látják a gyenge, és máshol az erős pontokat. Az összegyűjtött adatokat a SWOT mátrix 
megfelelő cellájába soroljuk be (megbeszélés, súlyozás alapján) 

 

A SWOT megmondja:

Mit tudunk 

tenni? 

(Erősségek)

Mit kell tenni? 

(Gyengeségek)

Mit lehet tenni? 

(L, V)

Lehetséges 

projektjeink

 

 

background image

 
 
3. lépés: A tágabb környezet, hatások elemzése 
Hogy  helyesen  értékeljük  az  azonosított  problémákat  (gyengeségeket)  és  jó  fejlesztési  célokat 
tűzzünk  ki  érdemes  azokat  a  szélesebb  közegeket  is  vizsgálni,  amelyben  a  szervezet  működik, 
illetve  megismerni  a  szervezet  számára  iránymutató  és  meghatározó  trendeket.    (Pl.:  Az  aktuális 
kommunikációs  szokások  /

Csináljunk-e  az  ifinek  facebook  csoportot?/ 

,  a  támogatási  rendszerek 

várható változása,

 

a helyi, önkormányzati politika alakulása, stb..) 

Természetesen  nem  ez  lesz  a  legfontosabb  rész  a  startégiánkban,  de  egy  kis  gondolkodást, 
vizsgálatot 

megér,  a  tágabb  környezetünk  elemzése,  akár  egy  közös  pörköltes, 

újboros/bodzaszörpös asztali beszélgetés keretében. 

 
4. lépés: Az érintettek elemzése 
A stratégia megvalósíthatóságának fontos szempontja annak érintettjeinek támogatása.  
Érintettek mindazon szervezetek, személyek:  

 

 akik közvetve befolyásolhatják a stratégia megvalósítását,  

 

akik közvetlenül érdekeltek  a célok elérésében,  

 

akik döntenek a beavatkozásról és finanszírozzák azt, 

 

akik részt vesznek az egyes projektekben (megvalósítók), 

 

 a közszférában dolgozó érintett végrehajtók, 

 

 a projekt végső kedvezményezettjei  pl.  az érintett lakosság, stb. 

 

Azaz  egy  gyülekezet  esetében  például:  a  különböző  gyülekezeti  korcsoportok,  az  esetleges 
különböző kegyességi  irányokat  képviselők,  a fizetett  alkalmazottak, az önkéntesek,  a támogatók, 
az önkormányzat (polgármester, és képviselők), a gyülekezet szolgálatait igénybevevők (diakónia, 
oktatás, gyülekezeten kívülről keresztelést, esketést, temetést kérők, és hosszan lehetne folytatni a 
sort..) 

 
Az érintetteknek 3 nagy csoportját különböztethetjük meg: 

1.

 

Akiket semmilyen formában nem érint stratégiánk – 

ők nem is érintettek így a későbbiekben 

nem foglalkozunk velük.  ;-)  

2.

 

Akiket valamilyen szempontból hátrányosan érinthet stratégiánk (akkor is, ha ezt csak ők 
gondolják így..). 

3.

 

Akiket kedvezően érint a stratégiánk. 

 
Aki valamilyen szempontból hátrány érhet, az akadályozhatja, gyengítheti a megvalósítást, ezért 
vele szemben kompenzálásra kell törekedni ( a józan ész diktálta határok között). 
Akit kedvezően érint a stratégiánk, azt érdemes bevonni a támogatói, megvalósítói, résztvevői 
körbe. 
 

A legegyszerűbb, ha egy táblázatban végigvesszük az érintetteket, hogy hogyan érintheti őket a 
stratégia, és miért, illetve ha kell, hogyan tudjuk kompenzálni a hátrányukat.

 

Fontos, hogy ne itt 

csak ötleteljünk, hanem az érintettekkel tisztázzuk is a beállítódásukat! 

 
Példa:

 egy a gyülekezet ifjúságára erősen fókuszáló stratégiában nevesített, a gyülekezeti terem 

modernizálását célzó projekt kapcsán az idősebb testvérek érezhetik úgy, hogy az évtizedes 
megszokott kinézet, rend felborulása miatt őket hátrány éri. (és ha ők vannak többségben a 
döntéshozók között, akkor emiatt lassíthatják a fejlesztés megvalósítását) 
 

Név 

Érintettség 

Érintettség oka 

Kompenzáció 

Gyülekezeti ifjúság 

előny 

A modernebb 
gyülekezeti teremben 
otthonosabban érzik 
magukat, szívesebben 
jönnek. 

Idősek 

hátrány 

az évtizedes megszokott 

Bevonás a kialakítás 

background image

kinézet, rend felborulása 
miatt idegenül érzik 
magukat 

megtervezésébe, a régi 
értékek beépítése, a 
modern eszközök közé… 

 
 
Ha  mindezzel  megvagyunk  (adatgyűjtés,  erősségek,  gyengeségek,  veszélyek,  lehetőségek 
tisztázása,  a  tágabb  környezet  és  az  érintettek  vizsgálata),  akkor  már  csak  egy  kicsi,  de 
elhagyhatatlan  lépést  kell  megtennünk,  hogy  a  stratégiánkba  beírhassuk  azokat  a  részcélokat, 
amelyek a vágyott, ideális jövőképünkhöz közelebb visznek bennünket. 
 
Ez a kis lépés, a problémák azonosítása és azok hátterében lévő okoknak a feltárása. 
 
A  problémák  legkönnyebben  a  SWOT-analízis  gyengeségek  cellájából  azonosíthatóak,  az  ott 
elvégzett ötletrohammal elvben minden gyengeségünket, azonosítottuk.  

Fontos,  hogy  az  egyes  gyengeségek  hátterében  lévő  problémát  is  azonosítsuk,  mert  így  tudjuk 
feltárni  azt  az  ok-okozati  rendszert,  amely  mentén  meg  tudjuk  tervezni  a  szép  sorjában  elérendő 
célok rendszerét. 
Pl.  Ok  okozati  rendszer:  észleljük,    hogy  a  szószék  korhadásnak  indult  –  mert  a  mennyezeti 
nedves vakolat ráhullt, - mert eső esetén beázik a padlás, - mert egy cserép elmozdult a helyéről.  
A beavatkozásnak is majd ebben a logikában kell megvalósulni: cserép megigazítása – beázás 
megszüntetése. – vakolat helyreállítása, - szószék faanyagkezelése. 
Ha nem nézzük végig az okokat, könnyen eshetünk abba a hibába, hogy csak a szószéket próbáljuk 
javítgatni,  így  a  probléma  újra  és  újra  előáll,  vagy  kapásból  az  egész  tetőt  lecseréltetjük,  jóval 
nagyobb feladatot és költséget vállalva a szükségesnél. 
 

Ezzel a módszerrel egy úgynevezett probléma fát tudunk összeállítani

 (talán találóbb lenne a 

probléma gyökér elnevezés, mert ez sajnos lefelé terebélyesedik…) 

 
Mi a probléma-fa?
  

 

A probléma-fa egy, a hosszú távú tervezést segítő módszer.  

Miért van szükség rá?  

 

Hogy jól és teljesen lássuk a problémákat, azok okait, és az okok okait is, tehát meg tudjuk 
keresni egy probléma valós, kiinduló okait.  

Hogyan készíthetjük el?  

 

1. lépés: Megpróbáljuk végiggondolni az összes olyan környezetünkben tapasztalható tényt 
amely problémaként jellemezhetünk. (ami nem vagy nem jól működik, ami hiányzik, ami 
számunkra, vagy a település számára negatív tényező pl: magas munkanélküliség, 
munkahelyek hiánya, rossz tömegközlekedés…) 

 

2. lépés: Kiválasztjuk az általános (legátfogóbb) problémát. Pl: a településen sok 
munkanélküli van.. 

 

3. lépés: Megkeressük a probléma összes okát, feltesszük a MIÉRT? Miért van ez? MI az 
oka? kérdéseket. 

 

4. lépés: A feltárt okok okait is megkeressük.. Újra feltesszük velük kapcoslatban a MIÉRT? 
Miért van ez? MI az oka? kérdéseket. 

 

5. lépés: Felrajzoljuk a problémák-okok közötti összefüggéseket. 

Például: 

background image

Probléma-fa

A gyülekezet elöregszik

Társadalmi feltételek -

hatások kedvezőtlenek

Nincs ifjúsági 

foglalkozás

Hétvégén 

vannak csak 

itthon

Nem „menő” gyülibe 

járni

Nincs 

terem

Nincs 

aki 

foglalkoz

zon 

velük

OK

Okozat

Fiatalok 

„kikonfirmálkodnak”

Nincs 

tudásunk/elké

pzelésünk 

hogyan kéne..

 

5.

 

Hova? 

 
A kérdésre viszonylag egyszerűen tudunk válaszolni, ha tudjuk, hogy hol vagyunk, milyen 
problémákat tapasztaltunk, és mi van azok hátterében. A célok meghatározása a probléma-fa 
elkészítése után gyerekjáték, az ott felvázolt ok-okozati rendszert megtartva, az egyes problémákat 
céllá fogalmazzuk át.  

Pl.  Ok  okozati  rendszer:  észleljük,    hogy  a  szószék  korhadásnak  indult  –  mert  a  mennyezeti 
nedves vakolat ráhullt, - mert eső esetén beázik a padlás, - mert egy cserép elmozdult a helyéről.  
A beavatkozásnak is majd ebben a logikában kell megvalósulni: cserép megigazítása – beázás 
megszüntetése. – vakolat helyreállítása, - szószék faanyagkezelése. 

 
Így egy úgynevezett cél-fát állítunk össze. 
 
Mi a cél-fa?  

 

A cél-fa egy, a hosszú távú tervezést segítő módszer.  

Miért van szükség rá?  

 

Hogy jól és teljesen lássuk a stratégiai célokat, az azok eléréséhez szükséges rész célokat, 
tehát meg tudjuk találni egy probléma feloldásának az útját..  

Hogyan készíthetjük el?  

 

1. lépés: Elkészítjük a probléma fát. 

 

2. lépés: A probléma-fában problémaként szereplő tényeket célként fogalmazzuk meg. 
(probléma: nagy arányú munkanélküliség, cél: munkanélküliség arányának csökkentése.) 

 

3. lépés: Feltárjuk a célok és részcélok közötti összefüggéseket. 

 
Az előbbi példa szerint: 
 

background image

Cél-fa

Gyülekezet fiatalodjon

Társadalmi feltételek-

hátrányok hatása 

csökkenjen

Legyen ifjúsági 

foglalkozás

A csak hétvégi 

lét kedvezőtlen 

hatásai 

kiküszöbölődje

nek

Vonzó 

legyen a 

gyülekezeti 

alkalmakr

a járni

Ifjúsági 

alkalmakra 

alkalmas 

tér kerüljön 
kialakításra

Fiatalok

ért 

felelős 

kerüljön 

alkalmaz

ásra

Közvet

len cél

Átfogó 

Cél

Fiatalok gyülekezetben 

maradjanak a 

konfirmáció után is 

Ifjúsági  

tudásunk 

fejlődjön

Eredm

ény

 

 
 

 

6.

 

Bevatkozási terv: Program / projekt tervezés 

 
A stratégiai terv hiába  alapos tervező munka  gyümölcseként  áll össze,  önmagában,  beavatkozási 
terv
  nélkül  csak  szép  elképzelések  tára.  A  beavatkozási  (operatív)  terv  segít  a  mindennapok 
nyelvére  lefordítani  a  stratégia  elképzeléseit,  úgy,  hogy  konkrét  fejlesztési  irányokat,  célokat  és 
beavatkozásokat (projekteket) határoz meg. 

Projektterv -

útvonalterv

• Megtervezzük, hogy „A” pontból, hogyan, 

mennyi idő alatt, milyen költségekkel 
tudunk „B” pontba eljutni.

 

 
Projekt céljának eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározása: 

 

Célok/eredmények eléréshez szükséges tevékenységek meghatározása 

 

Kreatív, innovatív, de szakmailag megalapozott legyen. 

 

A kezdetekben lehet ömlesztett (ötletroham), 

 

De később logikai sorrendbe és a megfelelő hierarchiába kell rendeznünk a tevékenységeket. 

 
Ezután minden egyes szükségesnek tartott tevékenységgel kapcsolatban megválaszoljuk az 
alábbi kérdéseket: 

background image

- Tevékenység neve:  
- Tevékenység célja: Mi a közvetlen elérendő cél?  
- Módszer: Hogyan hajtjuk végre?  
- Humánerőforrás szükséglet: Kivel hajtjuk végre?  
- Infrastruktúraszükséglet: Mivel hajtjuk végre?  
- Költségek: Mennyiből hajtjuk végre? (személyi, beruházás, egyéb..)  
- Időtartam:Mennyi idő alatt, a projekten belül mikor hajtjuk végre?  
- Helyszín: Hol hajtjuk végre?  
 
Erre a legegyszerűbb, de szerintem a legjobb eszköz, az úgynevezett tevékenység-lap. 

Például: 

 
Tevékenység neve: 

Személyiségfejlesztő tréning 

Tevékenység célja:  

A résztvevők egyéni kompetenciáinak, problémamegoldó 
képességének, együttműködési készségeinek fejlesztése, motiválás a 
programban való részvételre 

Módszer:  

5 napos tréning-műhelymunka keretében 

Humánerőf. szükséglet:  

2 tréner 

Infrastruktúraszükséglet:  

Kivetítő, laptop, flip-chart tábla, filctollak, papír… Terem, székek, 
asztalok 

Költségek:  

Személyi: 2 tréner *5 nap*20Eft= 200 E Ft 
Beruházás: 1 db laptop+ 1 kivetítő= 200 E Ft 
egyéb..) terembérleti díj 5 nap* 3.000 Ft, kávé, üdítő, sütemény: 5 
nap* 10.000 Ft 

Időtartam:  

5 nap a projekt 6. hetében a résztvevők kiválasztása után 

Helyszín:  

Bérelt terem. 

 
 
Ha valamennyi tevékenységről elkészítettük a fenti lapot, már megfelelő egymásutániságba kell 
rendeznünk (ez az ütemezés), és összesítenünk kell az időtartamokat, költségeket, a szükséges 
eszköz és humán erőforrást.  

Azaz készen vagyunk a projekttervvel is! 

Hurrá! 

 

A következőkben egy sablonnal és egy mintával segítem a saját gyülekezeti stratégiai dokumentum 
elkészítését. 

 

 

background image

 

7.

 

Sablon 

 

Stratégiai dokumentáció sablon 

 

A  sablon  kitöltésével  a  pályázati  szabályrendelet  szerint  elvárt  gyülekezeti/intézményi  stratégiai 
dokumentációt készítheti el az egyházi szervezet. E sablont nem kötelező használni, természetesen más 
formátumban,  szerkezetben  is  elkészíthető  a  stratégiai  dokumentáció,  de  kérjük,  hogy  az  itt 
részletezett  tartalom  a  más  formátumban,  szerkezetben  készített  dokumentációból  is  megismerhető 
legyen. 

 
Bevezetés: 

Pár  sorban  mutassák  be  gyülekezetüket/intézményüket,  foglalják  össze  milyen  célból,  és  milyen 
időtávra dolgozták ki a stratégiájukat. 
 

Jövőképünk: 

Foglalják össze, hogy milyennek szeretnék a jövőben látni gyülekezetüket/intézményüket. 

 
Küldetésünk: 

Fogalmazzák  meg  pár  mondatban  hogy  mi  miatt  érzik  fontosnak  gyülekezetük/intézményük 
működését, mi az amit elszeretnének érni, amiért tevékenykednek. 

 
Alapértékeink: 

Mutassák be a gyülekezet/intézmény működése szempontjából fontosnak tartott értékeket. 

 
Helyzetelemzés: 
Adatok: 

Az  alábbi  területeken  gyűjtse  össze  és  mutassa  be  röviden  a  gyülekezet/intézmény  jellemző 

adatait.

 

Népegyházi adatok: 
Humánerőforrás: 
Infrastruktúra: 
Szolgálatok: 
 
Swot analízis:  

Az  összegyűjtött  adatokat  rendezze  az  alábbi  táblázatba  aszerint,  hogy  azok  pozitív  vagy  negatív 
jellemzők, illetve hogy hatással lehetnek-e rá (Erősség-gyengeség) vagy nem (Lehetőség-veszély). 

 
Erősségek: 

Gyengeségek: 

Lehetőségek: 

Veszélyek: 

 
Érdekeltek elemzése: 

Gondolják  végig  hogy  mely  csoportok,  személyek  fontosak  a  stratégia  és  a  beavatkozási  terv 
végrehajtása  szempontjából.  Gondolják  végig,  mely  érintettek  támogathatják,  és  melyek  akik 
gátolhatják  a  végrehajtást,  milyen  az  együttműködés  a  különböző  érintettekkel,  és  milyen  további 
lehetőségek vannak az együttműködésre. 

 
Problémaelemzés: 

Gondolják  végig,  hogy  a  SWOT  analízis  gyengeségek  cellájában  található  adatok,  témakörönként 
azonosított  problémák  hátterében  milyen  okok  állhatnak,  állítsanak  fel  egy  ok-okozati  rendszert 
bemutató logikai sort. 

 
Célok elemzése: 

Határozzák meg a probléma elemzésben azonosított ok-okozati rendszer logikája szerint az elérendő 
célokat. 

 
Bevatkozási terv: 

Mutassák  be  témakörönként  az  előző  pontban  azonosított  célok  elérésére  tervezett  beavatkozásokat 
(tevékenységek, költségek, szükséges erőforrások, időtartam. 
 

background image

8.

 

Minta 

 

Stratégiai dokumentum minta 

 

Figyelmeztetés: A minta kitalált adatokkal került kitöltésre, bármilyen egyezés a valósággal a 
véletlen  műve.  A  mintában  szereplő  megállapítások,  bejegyzések,  amennyiben  a  gyülekezet, 
intézmény  úgy  találja,  hogy  azonosulni  tud  vele,  saját  stratégia  készítéséhez  szabadon 
felhasználhatóak! 

Bevezetés: 

Pár  sorban  mutassák  be  gyülekezetüket/intézményüket,  foglalják  össze  milyen  célból,  és 

milyen időtávra dolgozták ki a stratégiájukat. 

Gyülekezetünk a Magyarországi Evangélikus Egyház Északdélnyugati Egyházkerületében található. 
A  gyülekezetet  a  török  dúlás  után  1710-ben  8  német  telepes  család  alapította.  Az  elmúlt 
évszázadokban volt esperesi székhely, működtetett leányiskolát, jelenleg nincs önálló intézménye. 
Jelen stratégia a gyülekezet átgondolt fejlődésének szükségességét felismerve, a 2015 -2020 között 
elérhető  Európai  Uniós  források  felhasználásának  elősegítésére  a  gyülekezet  aktív  tagjaiból  álló 
munkacsoport  részvételével  készült,  és  a  2015  és  2020  évek  közötti  időszak  fejlesztési  irányait 
határozza meg. 

Jövőképünk: 

Foglalják 

össze, 

hogy 

milyennek 

szeretnék 

jövőben 

látni 

gyülekezetüket/intézményüket. 

Gyülekezetünk  2020-ra  egy,  a  település  széles  rétegeit  megszólító,  az  aktív  gyülekezeti  tagok 
számát  tekintve  növekvő,  és  fiatalodó,  a  szolgálati  ágak  magas  színvonalú  végzését  biztosító 
humánerőforrással és  infrastruktúrával rendelkező gyülekezetként működik. 

Küldetésünk: 

Fogalmazzák 

meg  pár  mondatban  hogy  mi  miatt  érzik  fontosnak 

gyülekezetük/intézményük működését, mi az amit elszeretnének érni, amiért tevékenykednek. 

Jézus Krisztus „Tegyetek tanítvánnyá minden népeket” parancsának beteljesítése, a Magyarországi 
Evangélikus Egyház hitelvei, tanítása alapján.  
 
Alapértékeink: 

Mutassák  be  a  gyülekezet/intézmény  működése  szempontjából  fontosnak  tartott 

értékeket. 

Tiszta evangéliumi tanítás 
Felelősségvállalás a ránk bízottakért 
Együttműködés a szolgálatban 
Rendezettség az ügyeinkben és környezetünkben 
Elkötelezettség önmagunk folyamatos fejlesztésében 
Átláthatóság az anyagi ügyeinkben 
 
Helyzetelemzés: 
Adatok: 

Az alábbi területeken gyűjtse össze és mutassa be röviden a gyülekezet/intézmény jellemző 

adatait.

 

Népegyházi adatok: 

Egyháztagok 

Választói nj. 

199 

99 

 

Keresztelés 

Gyermek 

Fiatal 

Felnőtt 

 

Konfirmáció 

Fiatal 

Felnőtt 

 

background image

Esküvő 

Tiszta ev. 

Vegyes 

 

Temetés 

Férfi 

Nő 

 

Nem lelkészi munkatársak 

Lev. Tanf. 

Hitoktatók 

Egyéb 

 

Istentiszteletek 

Vasár/ünnepnap 

Hétközi  Családi  Zenés  Egyéb 

Vas. Átl. 
Résztv. 

Hétközi. Átl. 
Résztv. 

Német  Angol  Szlovák 

63 

 

22 

84 

 

Úrvacsora 

Templomi 

Egyéb 

Összes 

 

Látogatás 

Lp. besz. 

28 

 

Hittan 

Isk. csop 

Gyül. Csop 

Hittanórák 

Hitokt. 
Részesülők 

Konf. 
Előkészítők 

Felnőtt csop. 

212 

19 

11 

 

Bibliaórák 

Gyermek 
csop. 

Egyéb 
csop. 

Felnőtt 
órák sz. 

Gyermek 
órák sz. 

Egyéb órák 
sz. 

Felnőtt résztv. 
Átl. sz. 

Gyermek 
résztv. Átl. 
sz. 

Egyéb 
résztv. Átl. 
sz. 

Közgyűlések 

 

50 

 

10 

 

 

Képv. 
Testületi 
ülések 

Presb. Ülések  Szeretetvendégségek 

Gyülekezeti 
napok 

 

Az evangélikus gyülekezet az 1500 lelkes falu egyetlen egyházközsége. 
A  településen  nagyarányú  a  munkanélküliség,  a  szociális  alapszolgáltatások  működnek  csak, 
nincsenek közművelődési  programok.  Az önkormányzat  jó  szándékú, nyitott az együttműködésre, 
de szűkösek a forrásaik. 
 
Népegyházi adatok: 
199  fő  egyházfenntartó  van,  többnyire  idősebbek,  a  középkorosztály,  csak  mintegy  harmada  az 
egyháztagoknak. Évente 8-10 gyermek konfirmál, ők nem maradnak aktív tagjai a gyülekezetnek. A 
Gyülekezet létszáma  évek óta folyamatosan csökken. 
 
Humánerőforrás: 
A  lelkész  családjával  (2  gyermek,  feleség  gyed-en)  a  parókián  él.  A  lelkészi  fizetés,  és  a 
természetbeni juttatások kifizetése nehéz a gyülekezet számára. 

background image

A helyettesítést a szomszédos gyülekezetek lelkészeivel tudja megoldani. A gyülekezeti munkát egy 
pénztáros, és egy egyházfi segíti részmunkaidős foglalkoztatásban. 
Felesége (zenetanár) próbálta a kórust megszervezni, de míg gyermeket várt, szétszéledt a csapat. 
Időnként  a  presbitérium  tagjai  besegítenek  egy-egy  program  szervezésébe,  de  nincsenek  állandó 
feladatok/vállalások, rendszeres munkaértekezleteket nem tartanak. 
 
Infrastruktúra: 
A  lelkészlakást,  és  a  gyülekezeti  termet  pár  éve  újították  fel,  a  templom  vakolata  málladozik,  a 
torony és a tetőszerkezet is rossz állapotban van. A belső tér is tatarozásra szorul. 
A templomban nincs fűtés, így télen a gyülekezeti teremben tartják az istentiszteleteket.  
A kárpótlásból visszakapott lakóház üresen áll, állaga romlik.  
A szolgálati gépkocsijuk öreg, elhasznált. 
 
Szolgálatok: 
Hetente  egy  istentiszteletet,  egy  bibliaórát  tartanak.  20,  illetve  10  fő  részvételével,  az  idősek 
szállítása nem megoldott. 
Hittant csak a konfirmációig tartanak, nincs ifjúsági óra, nincs vezető, a gyülekezeti teremben nem 
érzik  jól  magukat  a  fiatalok,  túl  „ridegnek”  tartják,  szabad  idejükben  a  közparkokban,  télen  a 
könyvtárban, vagy a kocsmában lógnak. A nyaranta rendezett hittanos tábor nagy népszerűségnek 
örvend a gyerekek körében, ez az egyetlen nyaralási lehetőség számukra. A középiskolás fiatalok 
nagy része (a főiskolások mind) kollégiumban laknak, csak hétvégén vannak otthon. 
 
Az  idősek  (betegek)  látogatása  nem  megoldott,  nincs  kialakult  önkéntes  diakóniai  csoport,  pedig 
fokozatosan nő a rászorulók száma.  
 
Gyülekezeti  kirándulások  régebben  voltak,  de  a  lakosok  nehéz  anyagi  helyzete  miatt  ezek 
elmaradtak. 
Időnként  vendégkórus,  orgonista  tart  koncertet  a  templomban,  a  jeles  ünnepeken  a  hittanosok 
műsorral készülnek. 
A havonta megjelenő faluújságban egy-egy áhítatot, vallásos témájú verset tesz közzé a lelkész.  
 
A  gyülekezet  5  éve  a  templom  felújítására,  és  a  hitélet  támogatására  létrehozott  egy  alapítványt, 
amely  nem  igazán  működik,  kellő  információ  és  tudás  hiányában  nem  készítenek  pályázatokat, 
évente  pár  tízezer  forinttal  gazdálkodik,  amiből  a  gyerekmunkát  (hittantábor)  és  a  rendkívüli 
kiadásokat támogatják. 
 
Swot analízis: 

Az  összegyűjtött  adatokat  rendezze  az  alábbi  táblázatba  aszerint,  hogy  azok  pozitív  vagy  negatív 
jellemzők, illetve hogy hatással lehetnek-e rá (Erősség-gyengeség) vagy nem (Lehetőség-veszély). 

 

Erősségek: 
Évente 8-10 gyermek konfirmál, 
A  helyettesítést  a  szomszédos  gyülekezetek  lelkészeivel 
meg lehet oldani. 
A  gyülekezeti  munkát  egy  pénztáros,  és  egy  egyházfi 
segíti részmunkaidős foglalkoztatásban. 
Fa lelkész felesége (zenetanár) régebben kórust szervezett 
Időnként  a  presbitérium  tagjai  besegítenek  egy-egy 
program szervezésébe,  
A lelkészlakást,  és a  gyülekezeti termet  pár éve  újították 
fel, 
Hetente van istentiszteletet 20 fő részvételével,  
hetente egy bibliaórát tartanak, 10 fő részvételével,  
A nyaranta rendezett hittanos tábor nagy népszerűségnek 
örvend a gyerekek körében,  
Régebben voltak gyülekezeti kirándulások, 
Időnként  vendégkórus,  orgonista  tart  koncertet  a 
templomban,  
A jeles ünnepeken a hittanosok műsorral készülnek. 

Gyengeségek: 
Az egyházfenntartók többnyire idősebbek;  
A középkorosztály csak harmada az egyháztagoknak;  
A konfirmáltak nem  maradnak aktív tagjai a  gyülekezetnek. 
A Gyülekezet létszáma  évek óta folyamatosan csökken. 
A  lelkészi  fizetés,  és  a  természetbeni  juttatások  kifizetése 
nehéz a gyülekezet számára; 
Vezető hiányában szétszéledt a kórus; 
A  presbitériumban  nincsenek  állandó  feladatok/vállalások; 
Rendszeres munkaértekezleteket nem tartanak; 
A templom  vakolata  málladozik, a  torony és a  tetőszerkezet 
is rossz állapotban van. A belső tér is tatarozásra szorul. 
A  kárpótlásból  visszakapott  lakóház  üresen  áll,  állaga 
romlik.  
A szolgálati gépkocsi öreg, elhasznált. 
Az idősek istentiszteletre szállítása nem megoldott. 
Nincs ifjúsági óra,  
Nincs vezetője az ifjúságnak,  
A gyülekezeti teremben nem érzik jól magukat a fiatalok, túl 

background image

A  havonta  megjelenő  faluújságban  egy-egy  áhítatot, 
vallásos témájú verset tesz közzé a lelkész.  
A  gyülekezet  5  éve  a  templom  felújítására,  és  a  hitélet 
támogatására létrehozott egy alapítványt, 

„ridegnek” tartják,  
Az idősek (betegek) látogatása nem megoldott,  
Nincs kialakult önkéntes diakóniai csoport,  
A gyülekezeti alapítvány nem működik,  
Kellő  információ  és  tudás  hiányában  nem  készítenek 
pályázatokat,  
Az alapítvány évente pár tízezer forinttal gazdálkodik,  
 

Lehetőségek: 
Az 

önkormányzat 

jó 

szándékú, 

nyitott 

az 

együttműködésre, 
szabad  idejükben  a  közparkokban,  télen  a  könyvtárban, 
vagy a kocsmában lógnak. 
 
 
 

Veszélyek: 
A településen nagyarányú a munkanélküliség;  
a  szociális  alapszolgáltatások  működnek  csak;  nincsenek 
közművelődési  programok;  de  szűkösek  az  önkormányzat 
forrásai.  
Fokozatosan nő a diakóniai gondoskodásra szorulók száma. 
Lakosok anyagi helyzete nehéz  
A  középiskolás  fiatalok  nagy  része  (a  főiskolások  mind) 
kollégiumban laknak, csak hétvégén vannak otthon. 
 

 

Érdekeltek elemzése: 
A gyülekezeten belül a gyermekek, a fiatalok a középkorosztály, és az idősek az életkor szerint elkülöníthető 
csoportok.  Gyülekezetünk  számra  az  életkori  sokszínűség  ajándék,  valamennyi  korcsoportra  értékes,  és 
hasznos tagként tekintünk, függetlenül attól, hogy a szolgálatban szolgálóként, vagy a szolgálatra lehetőséget 
kínálóként vesz részt. Így valamennyi korcsoport érintett a gyülekezeti stratégia megvalósítása kapcsán, ezért 
már a tervezés szakaszában is bevontuk őket.  
Az  életkori  sajátosságokból  fakadóan  különböző  érdeklődési  körök  azonosíthatóak,  így  a  szolgálatnak  is 
különféle lehetőségeket kell biztosítani.  
 
Gyülekezetünknek  a  környékbeli  települések  evangélikus  gyülekezeti  természetes  partnerei,  jelenleg 
elsősorban  a  lekészek  között  tapasztalható  együttműködés,  a  gyülekezetek  és  csoportjaik  közötti 
együttműködés  még  sok  lehetőséget  rejt  magában,  ahogy  a  más  felekezetekkel,  az  imahéten  kívüli 
kapcsolattartás, együttműködés is. 
 
A  települési  önkormányzattal  jó  az  együttműködés,  a  fejlesztéseinkkel,  működési  irányokkal  kapcsolatos 
egyeztetések rendszeressé tétele az összehangolást segítheti. 
 
A gyülekezeti stratégiát ellenző érintetteket nem azonosítottunk. 
 
 

 
 
 
 
 

background image

 

Problémaelemzés: 

Gondolják végig, hogy a SWOT analízis gyengeségek cellájában található adatok, témakörönként azonosított problémák hátterében milyen okok állhatnak, állítsanak fel egy ok-okozati rendszert bemutató logikai sort. 

 

 

A probléma elemzés során azonosított főbb probléma területek: 

1.

 

Gyülekezeti  gazdálkodás  nem  megfelelő,  mivel  a  kiadások  bevételek  aránya  nem  megfelelő,  egyrészt  kiadási  oldalról  az  infrastruktúra  nem  megfelelő  állapota  miatt,  másrészt,  a  egyházfenntartói  hozzájárulások,  és  ez  egyéb  gazdálkodási,  pályázati  bevételek  nem 
megfelelő volumene miatt, mert nincs feladatmegosztás, megfelelő tudás a presbitérium részéről. 

2.

 

A gyülekezet elöregszik, fogy,  
-

 

egyrészt, mert a konfirmált fiatalok nem maradnak aktív gyülekezeti tagok, mert nincs ifióra, mert nincs aki vezesse, és nincs hozzá megfelelő infrastruktúra,  

-

 

másrészt a középkorosztály aránya kicsi, a teherviselő képességük is, mert anyagi problémákkal küzdenek, illetve nincsenek számukra megfelelő programok (nincs aki szervezze, nem is tudjuk mit fogadnának szívesen) 

-

 

harmadrészt az idősek gyülekezettel való kapcsolata akadozik, az istentiszteletre szállítás, beteglátogatás megoldottságának hiánya miatt, mert sem megfelelő szállítójármű, sem szervezett diakónai szolgálat nincs, mert ezek a feladatok nem kerültek felosztásra a 
presbitérium tagjai között, mert nincs rendszeres munkaértekezlet, az együttműködés tervezéséhez szükséges tudások nem állnak rendelkezésre.

 

 

 
 
 

A gyülekezet nem az 

elvárható mértékben 

fejlődik 

A gyülekezet fogy, 

elöregszik 

A konfirmáltak nem 

maradnak aktív tagjai a 

gyülekezetnek.   

Nincs ifjúsági óra,  

Nincs vezetője az 

ifjúságnak,  

Nincs hely 

A gyülekezeti teremben 
nem érzik jól magukat a 

fiatalok, túl „ridegnek” 

tartják,  

A középkorosztály csak 

harmada az 

egyháztagoknak;  

Nem sikerül őket elérni 

Nincsenek vonzó 

programok számukra 

Vezető hiányában 

szétszéledt a kórus; 

Kirándulások anyagi 

problémák miatt 

elmaradtak 

Nem tisztázottak az 

igényeik 

A mindennnapok 

problémái (anyagi) 

lefoglalják őket 

Az idősek istentiszteletre 

szállítása nem megoldott.;  

A szolgálati gépkocsi öreg, 

elhasznált. 

Az idősek (betegek) 

látogatása nem 

megoldott,  

Nincs kialakult önkéntes 

diakóniai csoport,  

A presbitériumban 

nincsenek állandó 

feladatok/vállalások 

Rendszeres 

munkaértekezleteket nem 

tartanak; 

Nincs tudás, gyakorlat az 

együttműködésre 

Gyülekezet gazdálkodása 

nem stabil 

KIadások nagy mértékűek 

Infrastruktúra 

fennntartása problémás 

A templom vakolata 

málladozik, a torony és a 

tetőszerkezet is rossz 

állapotban van. A belső 

tér is tatarozásra szorul. 

A kárpótlásból 

visszakapott lakóház 

üresen áll, állaga romlik 

Nem tisztázott mire 

lehetne használni 

Nincs gyülekezeti 

gazdasági  terv 

A szolgálati gépkocsi öreg, 

elhasznált. 

A lelkészi fizetés, és a 

természetbeni juttatások 

kifizetése nehéz a 

gyülekezet számára; 

Bevételek szerények 

Középkorosztály anyagi 

lehetőségei szűkösek 

Az egyházfenntartók 

többnyire idősebbek;  

A gyülekezeti alapítvány 

nem működik,  

Kellő információ és tudás 

hiányában nem 

készítenek pályázatokat 

A presbitériumban 

nincsenek állandó 

feladatok/vállalások 

background image

Célok elemzése: 

Határozzák meg a probléma elemzésben azonosított ok-okozati rendszer logikája szerint az elérendő célokat. 
 

 

 

A cél elemzés során azonosított főbb fejlesztési területek: 

1.

 

Gyülekezeti gazdálkodás javítása: 
-

 

 a kiadások bevételek arányának javítása, 

-

 

infrastruktúra állapotának javítása, 

-

 

a egyházfenntartói hozzájárulások növelése,  

-

 

az egyéb gazdálkodási, pályázati bevételek volumének javítása 

-

 

gyülekezeti gazdálkodási terv készítése, 

-

 

feladatmegosztás, megfelelő tudás biztosítása a presbitérium számára. 

2.

 

A gyülekezet elöregedésének, fogyásának megfordítása:  
-

 

a konfirmált fiatalok gyülekezetben tartása,  ifióra szervezése , ehhez vezető és megfelelő infrastruktúra biztosítása,  

-

 

középkorosztály arányának, a teherviselő képességük növelése, megfelelő programok biztosítása, az igényeik felmérése, a szükséges szervezés és anyagi támogatás biztosítása  

-

 

azidősek  gyülekezettel  való  kapcsolattartásának  javítása  az  istentiszteletre  szállítás,  beteglátogatás  megoldása,  ehhez  szállítójármű,  szervezett  diakónai  szolgálat  biztosítása,  a  feladatok  felosztásával  a  presbitérium  tagjai  között,  rendszeres  munkaértekezlet 
szervezésével, az együttműködéshez, tervezéséhez szükséges tudások biztosításával. 

A gyülekezet az 

elvárható mértékben 

fejlődik 

A gyülekezet növekszik,  

fiatalodik 

A konfirmáltak  aktív 

tagjai a gyülekezetnek.   

Ifjúsági óra szerveződik  

Van vezetője az 

ifjúságnak,  

Van ifi órára alkalmas 

hely 

A gyülekezeti terem 

mindneki számára 

otthonos 

A középkorosztály 

aránya növekszik 

Megszólításra kerülnek, 

elérjük őket 

Vonzó programok 

vannak számukra 

Vanvezető aki 

újjászervezi akórust; 

Kirándulások 

szerveződnek, anyagi 

támogatás nyújtásával 

A célcsoport igényei 

tisztázásra kerülnek 

A mindennnapok 

problémái (anyagi) 

hátrányos hatásai 

kiküszöbölésre 

kerülnek. 

Az idősek 

istentiszteletre szállítása 

megoldott.;  

Szállítás infrastrukturálsi 

feltételei 

megteremtődnek 

Az idősek (betegek) 

látogatása megoldott,  

Önkéntes diakóniai 

csoport alakul 

A presbitériumban  

állandó 

feladatok/vállalások  

vannak 

Rendszeres 

munkaértekezleteken 

egyzetetik a 
feladatokat, 

lehetőségeket 

Együttműködéshez 

szükséges  tudás, 

gyakorlat bevonásra 

kerül 

Gyülekezet 

gazdálkodása 

stabilizálódik 

KIadások mértéke 

csökken 

Infrastruktúra 

fennntartás problémái 

csökkennek 

A templom külső, tető 

és belső tér romlása 

megáll, (megújul) 

A kárpótlásból 

visszakapott lakóház 

használatba kerül, az 

állagromlás megáll 

Tisztázódik mire 

lehethasználni 

Készüljöngyülekezeti 

gazdasági  terv 

Fiatalabb szolgálati 

gépkocsi áll 

rendelkezésre. 

A lelkészi fizetés, és a 

természetbeni 

juttatások kifizetése 

nem terheli túlzottan a 

gyülekezetet 

Bevételek aránya nő 

Az egyházfenntartók 

arányában nő a kereső 

középkorosztály;  

A gyülekezeti alapítvány 

megfelelően működik,  

Pályázatok készítéséhez 

szükséges információ és 

tudás bevonásra kerül 

A presbitériumban 

állandó 

feladatok/vállalások 

vannak 

background image

 
 

 
Beavatkozási terv: 

Mutassák  be  témakörönként  az  előző  pontban  azonosított  célok  elérésére  tervezett  beavatkozásokat 
(tevékenységek, költségek, szükséges erőforrások, időtartam. 

 

A cél elemzés során azonosított főbb fejlesztési területek: 

3.

 

Gyülekezeti gazdálkodás javítása: 
-

 

 a kiadások bevételek arányának javítása, 

-

 

infrastruktúra állapotának javítása, 

-

 

a egyházfenntartói hozzájárulások növelése,  

-

 

az egyéb gazdálkodási, pályázati bevételek volumének javítása 

-

 

gyülekezeti gazdálkodási terv készítése, 

-

 

feladatmegosztás, megfelelő tudás biztosítása a presbitérium számára. 

4.

 

A gyülekezet fiatalodása, növekedése: 
-

 

középkorosztály  arányának,  a  teherviselő  képességük  növelése,  megfelelő  programok  biztosítása,  az 
igényeik felmérése, a szükséges szervezés és anyagi támogatás biztosítása  

-

 

azidősek  gyülekezettel  való  kapcsolattartásának  javítása  az  istentiszteletre  szállítás,  beteglátogatás 
megoldása,  ehhez  szállítójármű,  szervezett  diakónai  szolgálat  biztosítása,  a  feladatok  felosztásával  a 
presbitérium tagjai között, rendszeres munkaértekezlet szervezésével, az együttműködéshez, tervezéséhez 
szükséges tudások biztosításával. 

 

Hosszútávú 

cél 

Közvetlen cél 

Projekt 

Becsült 

költség 

Lehetséges 

forrás 

kiadások 

bevételek 
arányának 
javítása, 
 

Infrastruktúra 
állapotának javítása 
 

Templomfelújítás 

60.000.000 

Ft 

Területi  Operatív 
Program 

Használaton kívüli lakás hasznosítása 
(felújítás, bérbeadás) 

2.000.000 Ft  Területi  Operatív 

Program 

Közösségi 

feladatokat  is  ellátó 

szolgálati gépjármű beszerzés 

5.000.000 Ft  Vidékfejlesztési 

Program 

Az 

egyéb 

gazdálkodási, 
pályázati  bevételek 
növelése 
 

Feladatmegosztás,  megfelelő  tudás 
biztosítása a presbitérium számára  
 

100.000 Ft  Saját/ 

országos 

egyházi forrás 

Gyülekezeti 

gazdálkodási 

terv 

készítése, 

0 Ft   

Gyülekezet 
növekedjen, 
fiatalodjon 

A konfirmált fiatalok 
gyülekezetben 
tartása,  
 

Ifjúsági felelős megbízása  

0 Ft   

Ifióra szervezése 

20.000 Ft  Saját/ országos 

egyházi forrás 

Megfelelő infrastruktúra kialakítása 

200.000 Ft  Saját/ országos 

egyházi forrás 

Középkorosztály 
arányának növelése, 
 

Igényfelmérés lebonyolítása 

10.000 Ft  Saját/ országos 

egyházi forrás 

Kórus szervezése 

20.000 Ft  Saját/ országos 

egyházi forrás 

Kirándulások szervezése 

200.000 Ft  Saját/ 

országos 

egyházi 

külső 

pályázati forrás 

Igényfelmérés  szerinti  programok 
szervezése 

később 

azonosítható 

 

Az 

idősek 

gyülekezettel 

való 

kapcsolattartásának 
javítása  

Diakónai szolgálat szervezése 

10.000 Ft  Saját/ 

országos 

egyházi forrás 

 

Szállítójármű  biztosítása 

lásd 

közösségi 

szolgálati 

gépjárműnél 

 

Feladatok  felosztása 
a  presbitérium  tagjai 

Rendszeres 

munkaértekezlet 

szervezése,  

0 Ft   

background image

között 
 

Képzési  alkalmak  szervezése,  az 
együttműködéshez, 

tervezéséhez 

szükséges tudások biztosítására 

100.000 Ft  Saját/ 

országos 

egyházi forrás 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek