Útmutató gyülekezeti/intézményi stratégiai dokumentum elkészítéséhez

Útmutató gyülekezeti/intézményi

stratégiai dokumentum

elkészítéséhez

Készítette: Kocsis István pályázati osztályvezető

A 2/ 2015 (III. 27.) országos szabályrendelet a Magyarországi Evangélikus Egyház pályázati
rendszeréről (elérhető a

http://palyazat.lutheran.hu

oldal hatályos jogszabályok menüjében) előírja,

hogy az egymillió forint költségvetési összegű pályázati öletek bejelentéséhez szükséges mellékelni
a gyülekezet/intézményfejlesztési stratégiai dokumentumot.  A szabályalkotó szándéka szerint  e
dokumentummal  az  egyházi  szervezet  igazolni  tudja  fejlesztési  szándékainak  végiggondoltságát,
másrészt  vizsgálható  az  illeszkedés  a  „Láthatóan  Evangélikus”  A  Magyarországi  Evangélikus
Egyház stratégiai prioritásai 2012–2017 dokumentumhoz.
(elérhető, a

http://strategia.lutheran.hu/letoeltes/Lathatoan_evangelikus.pdf/view

honlapon)

Jelen  útmutatóval  e  dokumentáció  összeállításában  szándékozom  segíteni,  egyrészt  módszertani
segítséget, útmutatót, másrészt mintát adva gyülekezeteinknek, intézményeinknek.

Bevezetés:
Stratégia.
Az  utóbbi  időben  egyre  többször  hallott  és  alkalmazott,  kicsit  militáns  elő/utóízű  szavunk.  Hol
egyfajta  kényszerű  elvárásként  jelenik  meg,  minden  rossz  okaként  a  hiányát  megjelölve,  máskor
lehet  vele  villogni  (ha  már  van),  illetve  az  egyedüli  boldogulás  útjaként  árulni,  és  jó  sok  pénzt
elkérni  érte,  ott  ahol  még  nincs.  Idegen(s)kedünk  is  tőle  rendesen,  afféle  világi  hókuszpókusznak,
szükségtelen  erő  és  pénzkidobásnak  gondoljuk.  Elvégre,  ha  az  ÚR  akar  majd  valamit  (bármit)
velünk, akkor biztosan a legjobb akarata szerint lesz majd.
Nem  vitatva  az  előző  mondat  igazságát,  a  jó  sáfár,  vagy  a  templomot  a  tervek  szerint  építők
buzgóságát vizsgálva mégis szükségesnek tarthatjuk a tevékeny részvételt a dolgaink, fejlesztéseink
tudatos,  végiggondolt  megtervezésében  és  végrehajtásában,  az  ÚR  legjobb  akaratának  a
véghezvitelében.
Mert  a  stratégia  (készítés)  egy  roppant  egyszerű  dolog.  Csak  meg  kell  tudnunk  válaszolni  a  Ki?,
Miért?, Honnan?,  Hova?, Hogyan?, Mennyiből?, Mikor? kérdéseket.

Az útmutató tartalma:

Stratégia alapok

Ki?

Miért?

Honnan?

Hova?

Beavatkozási terv: Program/Projekt tervezés:
Hogyan? Mennyiből?Mikor?

Stratégiai dokumentum sablon

Stratégiai dokumentum minta

Jelmagyarázat:
Elmélet: Az útmutató általános, elméleti ismereteket adó részei hagyományos fekete színnel
jelöltek, a különösen fontos részek kövér és/vagy aláhúzott betűvel szedettek.

Gyakorlati útmutató: A saját gyülekezeti/intézményi stratégia összeállítását segítő részek kékkel
szedettek.

Provokatív kérdések: Az általam egyszerűen nem megválaszolható, az olvasó által
továbbgondolásra érdemes kérdések piros színnel jelöltek.

Szempontok a kérdésekhez:

A szerintem figyelembe veendő szempontok zölddel kerültek

szedésre.

Stratégia alapok

A stratégiai tervezést sokféleképpen definiálják, többféle megközelítés létezik, de az biztos, hogy:

•

A stratégiai tervezés mindig egy meghatározott hosszabb távú cél érdekében
megvalósítandó összetett folyamat.

•

A tervezés lényege, hogy a szervezetet olyanná alakítsa, ami megfelel a vele szemben
támasztott igényeknek. (szervezet tagjai, külső „partnerek”, alapértékek..)

•

A stratégiai tervezés a környezeti változások és a szervezet lehetőségeinek összevető
vizsgálatán alapszik.

A  stratégiában  való  gondolkodás  szemlélete  segítségével  a  szervezet  követni  tudja  a  szervezeten
belül, a társadalomban, a gazdasági életben történő változásokat, ezzel megadva magának az esélyt,
hogy  olyan  dinamikus  intézmény  legyen,  amely  tevékeny  alakítója  és  nem  szenvedője  a
változásoknak.
Egyszóval: a stratégiai tervezés a túlélés egyik alapja.

A stratégiai tervezéskor a következő elemeket kell meghatározni:

•

jövőkép (vízió)

•

küldetés (misszió)

•

alapértékek

•

alapvető célok

•

kulcsfontosságú területek

•

irányvonalak

A  jövőkép  annak  a  meghatározása,  hogy  a  jövőben  hová  kíván  eljutni,  milyen  szeretne  lenni  a
szervezet. Absztrakt, idealisztikus, inspiráló, hosszú távú elképzelés.

A  küldetés  arra  ad  választ,  hogy  mi  a  szerepe,  mi  a  küldetése  a  szervezetnek.  Társadalmi
szervezetek  esetében  talán  egyértelműbb  (a  létrehozásukra  vonatkozó  szándék  egyértelműsége
miatt),

vállalkozások,

üzleti

szereplők

esetében

meghatározható.

Az alapértékek, azok a szervezetünk által fontosnak tartott értékek, melyek meghatározzák hogyan
működünk, „korlátok” amik az úton tartanak minket.

Pl: Tisztesség, Bizalom, Lutheri alapok …

????

- Egyházként meg tudjuk pontosan határozni a missziónkat, küldetésünket, alapértékeinket?

Ha igen, akkor egyből a 3. számú MIÉRT? kérdésre meg is van a válaszunk!

Ki?

Hogyan gondoljunk szervezetünkre a stratégia készítés alatt?

Szervezet mint Krisztus testének része.

Szervezet mint a Magyarországi Evangélikus Egyház tagja.

Szervezet mint gazdálkodó egység.

Szervezet mint infrastruktúra fenntartó.

Szervezet mint termelő.

Szervezet mint szolgáltatást nyújtó.

Szervezet mint foglalkoztató.

Szervezet mint a helyi közösség tagja.

Szervezet mint szakmai szereplő.

Kinek készül stratégiája?

A lelkésznek?, az igazgatónak?, a presbitériumnak?, a tantestületnek?, a

gyülekezetnek?, az intézménynek?

Ahhoz,  hogy  a  stratégia  a  későbbiekben  megvalósítható  programmá,  végrehajtható  projektekké
váljon,  elengedhetetlen,  hogy  a  megvalósítással  érintettek  (a  szervezet  tagjai,  végrehajtók,
kedvezményezettek) is részt vegyenek a kialakításában.
Emellett fontos, hogy a stratégiatervezéshez, illetve az esetleges szakmai kérdésekhez értők is részt
vegyenek a stratégia megtervezésében.

Csoportban munkálkodás előnyei:

•

Egy csoport mindig többre képes, mint az egyéni erőfeszítések összessége (1+1=3)

•

Többféle tudás (szakmai, projektfejlesztői) adódik össze

•

Többféle látásmód, megközelítés adódik össze
Ha több ember együtt dolgozik, még nem biztos hogy ők „csapat”

•

Hogy csapat legyen, ki kell alakulnia az együttműködésnek, a mindenki által ismert és
elfogadott szabályoknak és folyamatoknak.

•

Tisztázni kell a feladatokat, jogokat, határidőket

(Ki ellenőrzi a teljesítést????)

•

Javul a döntéshozatali képesség (mindenki ismeri, érti a folyamatokat, hiszen részt vettek
azok megalkotásában)

•

Nő a motiváció ( mindenki részesedik a sikerből, elismerésből, még ha az nem is az ő
speciális területén jelentkezik)

•

Nő a kreativitás (A képességek, ismeretek szélesebb spektrumban állnak rendelkezésre)

Vezetői lehetőségek a csapatmunkában:

•

Ötletroham: a csoport összes ötletének begyűjtése…

(Nincs rossz ötlet, illetve nem

dorongolunk le senkit az ötletéért)…

•

Egyedüli megoldás elkerülése: ne mindig az első ötletet próbáljuk megvalósítani

tervezésben (és sokszor a végrehajtásban is) mindig lehet változtatni)

•

Írásbeli feljegyzések: Minden határozat legyen rögzítve

•

Építő visszajelzések biztosítása: Pártatlan kritika, a feladatra és nem a személyre
összpontosítva

•

A hibák őszinte felfedése.

•

A hatalom megosztása: ne legyen merev hierarchia,

azé az aktuális hatalom, aki a

legmegfelelőbb a probléma megoldására!

Miért?

Miért ne?

Semmilyen szél nem jó annak a hajónak, amelyik nem tudja melyik kikötőbe tart.

Ha van jövőképünk (valahová szeretnénk eljutni egyházi szervezetünkkel), ha tisztában vagyunk a
küldetésünkkel (amiért  elindulunk a fejlesztés útjára), és tiszták az alapértékeink (amelyek szerint
működünk,  amelyek  az  úton  tartanak),  akkor  igazából  a  miért  kérdést  már  rég  megválaszoltuk,
akkor  tisztában  vagyunk  azzal,  hogy  nem  elszenvedői,  hanem  tevékeny  alakítói  akarunk  lenni  a
változásnak.

(Lásd 2. oldal!)

Honnan?

JÖVŐKÉP

JELENLEGI HELYZET

Ha már tudjuk hova szeretnénk

jutni, azt is meg kell tudnunk

határozni, hogy hol vagyunk most,
milyen a jelenlegi helyzetünk.

Azonosítanunk kell, mik azok az
akadályok, problémák, amelyek

miatt nem ott tartunk, ahol

szeretnénk lenni.

Ezeknek a

megszüntetése

lehetnek azok a

rész

célok, amelyeket majd el kell

érnünk, ha közelebb akarunk
kerülni a jövőképünkhöz…

A szervezet valamennyi működési
területén érdemes végiggondolni a
problémás helyzeteket,
meghatározni a részcélokat.

Ahhoz, hogy pontosan tudjuk kitűzni a célokat (ahová tartunk), meg tudjuk határozni az útvonalat
(ahogyan eljutunk oda) pontosan kell látnunk, hogy hol vagyunk most, mi az a helyzet, ami körül
vesz bennünket, meghatározza mindennapjainkat, és nem utolsósorban azt is pontosan kell tudnunk
kik (mennyik, milyenek) vagyunk mi ebben a helyzetben.

1. lépés: Adatgyűjtés, rendszerezés, elemzés
2. lépés: Magunk és közvetlen környezetünk elemzése (SWOT analízis)
3. lépés: A tágabb környezet, hatások elemzése
4. lépés: Az érintettek elemzése

1. lépés: Adatgyűjtés, rendszerezés, elemzés
Az adatok összegyűjtésekor a vonatkozó, hiteles adatok „beszerzésére” kell törekedni, mert csak
ezekből lehet helytálló következtetéseket levonni.

Milyen típusú adatokat gyűjtsünk?

•

A szervezet és környezetének:

•

Demográfiai

•

Gazdasági

•

Társadalmi

•

Foglalkoztatottsági

•

Képzettségi

•

Infrastruktúrára vonatkozó adatait

•

Nem csak a szükségletek (általunk látott) de az igények (célcsoport szerinti) vizsgálata is
fontos.

(pl: mi azt látjuk, hogy nincs gyülekezeti kórus, és gondoljuk, hogy milyen jó lenne

ha lenne, de a szóba jöhető gyülekezeti tagok inkább zenekart szeretnének alakítani…)

2. lépés: Magunk és közvetlen környezetünk elemzése (SWOT analízis)

Az összegyűjtött adatok, tények önmagukban nem többek puszta számoknál.
Ahhoz,  hogy  a  stratégiánk  kialakítása  szempontjából  megfelelően  használjuk  az  adatokat,
elemeznünk, értelmeznünk kell őket..  A SWOT-analízis lényege a közvetlen környezet  és a belső
helyzet átfogó, jövőorientált elemzése.
A  SWOT-analízis  gondolkodási,  elemzési  rendszer,  olyan  általánosan  használt  eljárás,  amely  a
külső, környezeti tényezőket és a belső, intézményi adottságokat összeveti és ezzel meghatározza a
szervezet erősségeit és gyengeségeit a környezettel való összefüggésükben.
A SWOT-analízis felső része (SW) a szervezet erősségeit és gyengeségeit tárja fel, míg  alsó része
(OT) a külső környezetet vizsgálja.

Erősségek (Strengths)

- Belső

tényezők, +
Pozitív tényezők, amelyek jól működnek, és
befolyásolhatók (birtokunkban van,
használhatjuk).

Gyengeségek (Weaknesses) -

Belső

tényezők, -
Negatív tényezők, amelyek nem jól
működnek, de befolyásolhatók a helyzet
javítása érdekében.

Lehetőségek (Opportunities)

- Külső

tényezők, +
Olyan kedvező adottságok, amelyek nem
befolyásolhatók, de rájuk építve
kihasználhatók az erősségek.

Veszélyek (Threats)

- Külső tényezők,

-
Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyek
nem befolyásolhatók és csökkentik a siker
esélyeit, kockázatot jelenthetnek.

A SWOT logikája:

•

Az erősségekkel „dolgozva”, a lehetőségeket kihasználva, a veszélyekre
figyelve, elkerülve, a gyengeségek megszüntetésére törekszünk.

A SWOT elkészítésének módszertana:

•

A módszer alkalmas arra, hogy egy-egy ad hoc munkacsoport nézze a saját szemszögéből a
szervezetet. A munkacsoportokba a szervezet különböző csoportjaiból kerülhetnek a
résztvevők. A különböző munkacsoportok a szervezetben elfoglalt helyük szerint máshol
látják a gyenge, és máshol az erős pontokat. Az összegyűjtött adatokat a SWOT mátrix
megfelelő cellájába soroljuk be (megbeszélés, súlyozás alapján)

A SWOT megmondja:

Mit tudunk

tenni?

(Erősségek)

Mit kell tenni?

(Gyengeségek)

Mit lehet tenni?

(L, V)

Lehetséges

projektjeink

3. lépés: A tágabb környezet, hatások elemzése
Hogy  helyesen  értékeljük  az  azonosított  problémákat  (gyengeségeket)  és  jó  fejlesztési  célokat
tűzzünk  ki  érdemes  azokat  a  szélesebb  közegeket  is  vizsgálni,  amelyben  a  szervezet  működik,
illetve  megismerni  a  szervezet  számára  iránymutató  és  meghatározó  trendeket.    (Pl.:  Az  aktuális
kommunikációs  szokások  /

Csináljunk-e az ifinek facebook csoportot?/

, a támogatási rendszerek

várható változása,

a helyi, önkormányzati politika alakulása, stb..)

Természetesen nem ez lesz a legfontosabb rész a startégiánkban, de egy kis gondolkodást,
vizsgálatot

megér, a tágabb környezetünk elemzése, akár egy közös pörköltes,

újboros/bodzaszörpös asztali beszélgetés keretében.

4. lépés: Az érintettek elemzése
A stratégia megvalósíthatóságának fontos szempontja annak érintettjeinek támogatása.
Érintettek mindazon szervezetek, személyek:

•

akik közvetve befolyásolhatják a stratégia megvalósítását,

•

akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében,

•

akik döntenek a beavatkozásról és finanszírozzák azt,

•

akik részt vesznek az egyes projektekben (megvalósítók),

•

a közszférában dolgozó érintett végrehajtók,

•

a projekt végső kedvezményezettjei pl. az érintett lakosság, stb.

Azaz egy gyülekezet esetében például: a különböző gyülekezeti korcsoportok, az esetleges
különböző kegyességi irányokat képviselők, a fizetett alkalmazottak, az önkéntesek, a támogatók,
az önkormányzat (polgármester, és képviselők), a gyülekezet szolgálatait igénybevevők (diakónia,
oktatás, gyülekezeten kívülről keresztelést, esketést, temetést kérők, és hosszan lehetne folytatni a
sort..)

Az érintetteknek 3 nagy csoportját különböztethetjük meg:

Akiket semmilyen formában nem érint stratégiánk –

ők nem is érintettek így a későbbiekben

nem foglalkozunk velük. ;-)

Akiket valamilyen szempontból hátrányosan érinthet stratégiánk (akkor is, ha ezt csak ők
gondolják így..).

Akiket kedvezően érint a stratégiánk.

Aki valamilyen szempontból hátrány érhet, az akadályozhatja, gyengítheti a megvalósítást, ezért
vele szemben kompenzálásra kell törekedni ( a józan ész diktálta határok között).
Akit kedvezően érint a stratégiánk, azt érdemes bevonni a támogatói, megvalósítói, résztvevői
körbe.

A legegyszerűbb, ha egy táblázatban végigvesszük az érintetteket, hogy hogyan érintheti őket a
stratégia, és miért, illetve ha kell, hogyan tudjuk kompenzálni a hátrányukat.

Fontos, hogy ne itt

csak ötleteljünk, hanem az érintettekkel tisztázzuk is a beállítódásukat!

Példa:

egy a gyülekezet ifjúságára erősen fókuszáló stratégiában nevesített, a gyülekezeti terem

modernizálását célzó projekt kapcsán az idősebb testvérek érezhetik úgy, hogy az évtizedes
megszokott kinézet, rend felborulása miatt őket hátrány éri. (és ha ők vannak többségben a
döntéshozók között, akkor emiatt lassíthatják a fejlesztés megvalósítását)

Név

Érintettség

Érintettség oka

Kompenzáció

Gyülekezeti ifjúság

előny

A modernebb
gyülekezeti teremben
otthonosabban érzik
magukat, szívesebben
jönnek.

Idősek

hátrány

az évtizedes megszokott

Bevonás a kialakítás

kinézet, rend felborulása
miatt idegenül érzik
magukat

megtervezésébe, a régi
értékek beépítése, a
modern eszközök közé…

Ha  mindezzel  megvagyunk  (adatgyűjtés,  erősségek,  gyengeségek,  veszélyek,  lehetőségek
tisztázása,  a  tágabb  környezet  és  az  érintettek  vizsgálata),  akkor  már  csak  egy  kicsi,  de
elhagyhatatlan  lépést  kell  megtennünk,  hogy  a  stratégiánkba  beírhassuk  azokat  a  részcélokat,
amelyek a vágyott, ideális jövőképünkhöz közelebb visznek bennünket.

Ez a kis lépés, a problémák azonosítása és azok hátterében lévő okoknak a feltárása.

A  problémák  legkönnyebben  a  SWOT-analízis  gyengeségek  cellájából  azonosíthatóak,  az  ott
elvégzett ötletrohammal elvben minden gyengeségünket, azonosítottuk.

Fontos,  hogy  az  egyes  gyengeségek  hátterében  lévő  problémát  is  azonosítsuk,  mert  így  tudjuk
feltárni  azt  az  ok-okozati  rendszert,  amely  mentén  meg  tudjuk  tervezni  a  szép  sorjában  elérendő
célok rendszerét.
Pl.  Ok  okozati  rendszer:  észleljük,    hogy  a  szószék  korhadásnak  indult  –  mert  a  mennyezeti
nedves vakolat ráhullt, - mert eső esetén beázik a padlás, - mert egy cserép elmozdult a helyéről.
A beavatkozásnak is majd ebben a logikában kell megvalósulni: cserép megigazítása – beázás
megszüntetése. – vakolat helyreállítása, - szószék faanyagkezelése.
Ha nem nézzük végig az okokat, könnyen eshetünk abba a hibába, hogy csak a szószéket próbáljuk
javítgatni,  így  a  probléma  újra  és  újra  előáll,  vagy  kapásból  az  egész  tetőt  lecseréltetjük,  jóval
nagyobb feladatot és költséget vállalva a szükségesnél.

Ezzel a módszerrel egy úgynevezett probléma fát tudunk összeállítani

(talán találóbb lenne a

probléma gyökér elnevezés, mert ez sajnos lefelé terebélyesedik…)

Mi a probléma-fa?

•

A probléma-fa egy, a hosszú távú tervezést segítő módszer.

Miért van szükség rá?

•

Hogy jól és teljesen lássuk a problémákat, azok okait, és az okok okait is, tehát meg tudjuk
keresni egy probléma valós, kiinduló okait.

Hogyan készíthetjük el?

•

1. lépés: Megpróbáljuk végiggondolni az összes olyan környezetünkben tapasztalható tényt
amely problémaként jellemezhetünk. (ami nem vagy nem jól működik, ami hiányzik, ami
számunkra, vagy a település számára negatív tényező pl: magas munkanélküliség,
munkahelyek hiánya, rossz tömegközlekedés…)

•

2. lépés: Kiválasztjuk az általános (legátfogóbb) problémát. Pl: a településen sok
munkanélküli van..

•

3. lépés: Megkeressük a probléma összes okát, feltesszük a MIÉRT? Miért van ez? MI az
oka? kérdéseket.

•

4. lépés: A feltárt okok okait is megkeressük.. Újra feltesszük velük kapcoslatban a MIÉRT?
Miért van ez? MI az oka? kérdéseket.

•

5. lépés: Felrajzoljuk a problémák-okok közötti összefüggéseket.

Például:

Probléma-fa

A gyülekezet elöregszik

Társadalmi feltételek -

hatások kedvezőtlenek

Nincs ifjúsági

foglalkozás

Hétvégén

vannak csak

itthon

Nem „menő” gyülibe

járni

Nincs

terem

Nincs

aki

foglalkoz

zon

velük

Okozat

Fiatalok

„kikonfirmálkodnak”

Nincs

tudásunk/elké

pzelésünk

hogyan kéne..

Hova?

A kérdésre viszonylag egyszerűen tudunk válaszolni, ha tudjuk, hogy hol vagyunk, milyen
problémákat tapasztaltunk, és mi van azok hátterében. A célok meghatározása a probléma-fa
elkészítése után gyerekjáték, az ott felvázolt ok-okozati rendszert megtartva, az egyes problémákat
céllá fogalmazzuk át.

Pl. Ok okozati rendszer: észleljük, hogy a szószék korhadásnak indult – mert a mennyezeti
nedves vakolat ráhullt, - mert eső esetén beázik a padlás, - mert egy cserép elmozdult a helyéről.
A beavatkozásnak is majd ebben a logikában kell megvalósulni: cserép megigazítása – beázás
megszüntetése. – vakolat helyreállítása, - szószék faanyagkezelése.

Így egy úgynevezett cél-fát állítunk össze.

Mi a cél-fa?

•

A cél-fa egy, a hosszú távú tervezést segítő módszer.

Miért van szükség rá?

•

Hogy jól és teljesen lássuk a stratégiai célokat, az azok eléréséhez szükséges rész célokat,
tehát meg tudjuk találni egy probléma feloldásának az útját..

Hogyan készíthetjük el?

•

1. lépés: Elkészítjük a probléma fát.

•

2. lépés: A probléma-fában problémaként szereplő tényeket célként fogalmazzuk meg.
(probléma: nagy arányú munkanélküliség, cél: munkanélküliség arányának csökkentése.)

•

3. lépés: Feltárjuk a célok és részcélok közötti összefüggéseket.

Az előbbi példa szerint:

Cél-fa

Gyülekezet fiatalodjon

Társadalmi feltételek-

hátrányok hatása

csökkenjen

Legyen ifjúsági

foglalkozás

A csak hétvégi

lét kedvezőtlen

hatásai

kiküszöbölődje

nek

Vonzó

legyen a

gyülekezeti

alkalmakr

a járni

Ifjúsági

alkalmakra

alkalmas

tér kerüljön
kialakításra

Fiatalok

ért

felelős

kerüljön

alkalmaz

ásra

Közvet

len cél

Átfogó

Cél

Fiatalok gyülekezetben

maradjanak a

konfirmáció után is

Ifjúsági

tudásunk

fejlődjön

Eredm

ény

Bevatkozási terv: Program / projekt tervezés

A stratégiai terv hiába  alapos tervező munka  gyümölcseként  áll össze,  önmagában,  beavatkozási
terv  nélkül  csak  szép  elképzelések  tára.  A  beavatkozási  (operatív)  terv  segít  a  mindennapok
nyelvére  lefordítani  a  stratégia  elképzeléseit,  úgy,  hogy  konkrét  fejlesztési  irányokat,  célokat  és
beavatkozásokat (projekteket) határoz meg.

Projektterv -

útvonalterv

• Megtervezzük, hogy „A” pontból, hogyan,

mennyi idő alatt, milyen költségekkel
tudunk „B” pontba eljutni.

Projekt céljának eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározása:

•

Célok/eredmények eléréshez szükséges tevékenységek meghatározása

•

Kreatív, innovatív, de szakmailag megalapozott legyen.

•

A kezdetekben lehet ömlesztett (ötletroham),

•

De később logikai sorrendbe és a megfelelő hierarchiába kell rendeznünk a tevékenységeket.

Ezután minden egyes szükségesnek tartott tevékenységgel kapcsolatban megválaszoljuk az
alábbi kérdéseket:

- Tevékenység neve:
- Tevékenység célja: Mi a közvetlen elérendő cél?
- Módszer: Hogyan hajtjuk végre?
- Humánerőforrás szükséglet: Kivel hajtjuk végre?
- Infrastruktúraszükséglet: Mivel hajtjuk végre?
- Költségek: Mennyiből hajtjuk végre? (személyi, beruházás, egyéb..)
- Időtartam:Mennyi idő alatt, a projekten belül mikor hajtjuk végre?
- Helyszín: Hol hajtjuk végre?

Erre a legegyszerűbb, de szerintem a legjobb eszköz, az úgynevezett tevékenység-lap.

Például:

Tevékenység neve:

Személyiségfejlesztő tréning

Tevékenység célja:

A résztvevők egyéni kompetenciáinak, problémamegoldó
képességének, együttműködési készségeinek fejlesztése, motiválás a
programban való részvételre

Módszer:

5 napos tréning-műhelymunka keretében

Humánerőf. szükséglet:

2 tréner

Infrastruktúraszükséglet:

Kivetítő, laptop, flip-chart tábla, filctollak, papír… Terem, székek,
asztalok

Költségek:

Személyi: 2 tréner *5 nap*20Eft= 200 E Ft
Beruházás: 1 db laptop+ 1 kivetítő= 200 E Ft
egyéb..) terembérleti díj 5 nap* 3.000 Ft, kávé, üdítő, sütemény: 5
nap* 10.000 Ft

Időtartam:

5 nap a projekt 6. hetében a résztvevők kiválasztása után

Helyszín:

Bérelt terem.

Ha valamennyi tevékenységről elkészítettük a fenti lapot, már megfelelő egymásutániságba kell
rendeznünk (ez az ütemezés), és összesítenünk kell az időtartamokat, költségeket, a szükséges
eszköz és humán erőforrást.

Azaz készen vagyunk a projekttervvel is!

Hurrá!

A következőkben egy sablonnal és egy mintával segítem a saját gyülekezeti stratégiai dokumentum
elkészítését.

Sablon

Stratégiai dokumentáció sablon

A  sablon  kitöltésével  a  pályázati  szabályrendelet  szerint  elvárt  gyülekezeti/intézményi  stratégiai
dokumentációt készítheti el az egyházi szervezet. E sablont nem kötelező használni, természetesen más
formátumban,  szerkezetben  is  elkészíthető  a  stratégiai  dokumentáció,  de  kérjük,  hogy  az  itt
részletezett  tartalom  a  más  formátumban,  szerkezetben  készített  dokumentációból  is  megismerhető
legyen.

Bevezetés:

Pár sorban mutassák be gyülekezetüket/intézményüket, foglalják össze milyen célból, és milyen
időtávra dolgozták ki a stratégiájukat.

Jövőképünk:

Foglalják össze, hogy milyennek szeretnék a jövőben látni gyülekezetüket/intézményüket.

Küldetésünk:

Fogalmazzák meg pár mondatban hogy mi miatt érzik fontosnak gyülekezetük/intézményük
működését, mi az amit elszeretnének érni, amiért tevékenykednek.

Alapértékeink:

Mutassák be a gyülekezet/intézmény működése szempontjából fontosnak tartott értékeket.

Helyzetelemzés:
Adatok:

Az alábbi területeken gyűjtse össze és mutassa be röviden a gyülekezet/intézmény jellemző

adatait.

Népegyházi adatok:
Humánerőforrás:
Infrastruktúra:
Szolgálatok:

Swot analízis:

Az összegyűjtött adatokat rendezze az alábbi táblázatba aszerint, hogy azok pozitív vagy negatív
jellemzők, illetve hogy hatással lehetnek-e rá (Erősség-gyengeség) vagy nem (Lehetőség-veszély).

Erősségek:

Gyengeségek:

Lehetőségek:

Veszélyek:

Érdekeltek elemzése:

Gondolják  végig  hogy  mely  csoportok,  személyek  fontosak  a  stratégia  és  a  beavatkozási  terv
végrehajtása  szempontjából.  Gondolják  végig,  mely  érintettek  támogathatják,  és  melyek  akik
gátolhatják  a  végrehajtást,  milyen  az  együttműködés  a  különböző  érintettekkel,  és  milyen  további
lehetőségek vannak az együttműködésre.

Problémaelemzés:

Gondolják végig, hogy a SWOT analízis gyengeségek cellájában található adatok, témakörönként
azonosított problémák hátterében milyen okok állhatnak, állítsanak fel egy ok-okozati rendszert
bemutató logikai sort.

Célok elemzése:

Határozzák meg a probléma elemzésben azonosított ok-okozati rendszer logikája szerint az elérendő
célokat.

Bevatkozási terv:

Mutassák be témakörönként az előző pontban azonosított célok elérésére tervezett beavatkozásokat
(tevékenységek, költségek, szükséges erőforrások, időtartam.

Minta

Stratégiai dokumentum minta

Figyelmeztetés: A minta kitalált adatokkal került kitöltésre, bármilyen egyezés a valósággal a
véletlen műve. A mintában szereplő megállapítások, bejegyzések, amennyiben a gyülekezet,
intézmény úgy találja, hogy azonosulni tud vele, saját stratégia készítéséhez szabadon
felhasználhatóak!

Bevezetés:

Pár sorban mutassák be gyülekezetüket/intézményüket, foglalják össze milyen célból, és

milyen időtávra dolgozták ki a stratégiájukat.

Gyülekezetünk a Magyarországi Evangélikus Egyház Északdélnyugati Egyházkerületében található.
A  gyülekezetet  a  török  dúlás  után  1710-ben  8  német  telepes  család  alapította.  Az  elmúlt
évszázadokban volt esperesi székhely, működtetett leányiskolát, jelenleg nincs önálló intézménye.
Jelen stratégia a gyülekezet átgondolt fejlődésének szükségességét felismerve, a 2015 -2020 között
elérhető  Európai  Uniós  források  felhasználásának  elősegítésére  a  gyülekezet  aktív  tagjaiból  álló
munkacsoport  részvételével  készült,  és  a  2015  és  2020  évek  közötti  időszak  fejlesztési  irányait
határozza meg.

Jövőképünk:

Foglalják

össze,

hogy

milyennek

szeretnék

jövőben

látni

gyülekezetüket/intézményüket.

Gyülekezetünk  2020-ra  egy,  a  település  széles  rétegeit  megszólító,  az  aktív  gyülekezeti  tagok
számát  tekintve  növekvő,  és  fiatalodó,  a  szolgálati  ágak  magas  színvonalú  végzését  biztosító
humánerőforrással és  infrastruktúrával rendelkező gyülekezetként működik.

Küldetésünk:

Fogalmazzák

meg pár mondatban hogy mi miatt érzik fontosnak

gyülekezetük/intézményük működését, mi az amit elszeretnének érni, amiért tevékenykednek.

Jézus Krisztus „Tegyetek tanítvánnyá minden népeket” parancsának beteljesítése, a Magyarországi
Evangélikus Egyház hitelvei, tanítása alapján.

Alapértékeink:

Mutassák be a gyülekezet/intézmény működése szempontjából fontosnak tartott

értékeket.

Tiszta evangéliumi tanítás
Felelősségvállalás a ránk bízottakért
Együttműködés a szolgálatban
Rendezettség az ügyeinkben és környezetünkben
Elkötelezettség önmagunk folyamatos fejlesztésében
Átláthatóság az anyagi ügyeinkben

Helyzetelemzés:
Adatok:

Az alábbi területeken gyűjtse össze és mutassa be röviden a gyülekezet/intézmény jellemző

adatait.

Népegyházi adatok:

Egyháztagok

Választói nj.

199

Keresztelés

Gyermek

Fiatal

Felnőtt

Konfirmáció

Fiatal

Felnőtt

Esküvő

Tiszta ev.

Vegyes

Temetés

Férfi

Nő

Nem lelkészi munkatársak

Lev. Tanf.

Hitoktatók

Egyéb

Istentiszteletek

Vasár/ünnepnap

Hétközi Családi Zenés Egyéb

Vas. Átl.
Résztv.

Hétközi. Átl.
Résztv.

Német Angol Szlovák

Úrvacsora

Templomi

Egyéb

Összes

Látogatás

Lp. besz.

Hittan

Isk. csop

Gyül. Csop

Hittanórák

Hitokt.
Részesülők

Konf.
Előkészítők

Felnőtt csop.

212

Bibliaórák

Gyermek
csop.

Egyéb
csop.

Felnőtt
órák sz.

Gyermek
órák sz.

Egyéb órák
sz.

Felnőtt résztv.
Átl. sz.

Gyermek
résztv. Átl.
sz.

Egyéb
résztv. Átl.
sz.

Közgyűlések

Képv.
Testületi
ülések

Presb. Ülések Szeretetvendégségek

Gyülekezeti
napok

Az evangélikus gyülekezet az 1500 lelkes falu egyetlen egyházközsége.
A  településen  nagyarányú  a  munkanélküliség,  a  szociális  alapszolgáltatások  működnek  csak,
nincsenek közművelődési  programok.  Az önkormányzat  jó  szándékú, nyitott az együttműködésre,
de szűkösek a forrásaik.

Népegyházi adatok:
199  fő  egyházfenntartó  van,  többnyire  idősebbek,  a  középkorosztály,  csak  mintegy  harmada  az
egyháztagoknak. Évente 8-10 gyermek konfirmál, ők nem maradnak aktív tagjai a gyülekezetnek. A
Gyülekezet létszáma évek óta folyamatosan csökken.

Humánerőforrás:
A  lelkész  családjával  (2  gyermek,  feleség  gyed-en)  a  parókián  él.  A  lelkészi  fizetés,  és  a
természetbeni juttatások kifizetése nehéz a gyülekezet számára.

A helyettesítést a szomszédos gyülekezetek lelkészeivel tudja megoldani. A gyülekezeti munkát egy
pénztáros, és egy egyházfi segíti részmunkaidős foglalkoztatásban.
Felesége (zenetanár) próbálta a kórust megszervezni, de míg gyermeket várt, szétszéledt a csapat.
Időnként  a  presbitérium  tagjai  besegítenek  egy-egy  program  szervezésébe,  de  nincsenek  állandó
feladatok/vállalások, rendszeres munkaértekezleteket nem tartanak.

Infrastruktúra:
A  lelkészlakást,  és  a  gyülekezeti  termet  pár  éve  újították  fel,  a  templom  vakolata  málladozik,  a
torony és a tetőszerkezet is rossz állapotban van. A belső tér is tatarozásra szorul.
A templomban nincs fűtés, így télen a gyülekezeti teremben tartják az istentiszteleteket.
A kárpótlásból visszakapott lakóház üresen áll, állaga romlik.
A szolgálati gépkocsijuk öreg, elhasznált.

Szolgálatok:
Hetente  egy  istentiszteletet,  egy  bibliaórát  tartanak.  20,  illetve  10  fő  részvételével,  az  idősek
szállítása nem megoldott.
Hittant csak a konfirmációig tartanak, nincs ifjúsági óra, nincs vezető, a gyülekezeti teremben nem
érzik  jól  magukat  a  fiatalok,  túl  „ridegnek”  tartják,  szabad  idejükben  a  közparkokban,  télen  a
könyvtárban, vagy a kocsmában lógnak. A nyaranta rendezett hittanos tábor nagy népszerűségnek
örvend a gyerekek körében, ez az egyetlen nyaralási lehetőség számukra. A középiskolás fiatalok
nagy része (a főiskolások mind) kollégiumban laknak, csak hétvégén vannak otthon.

Az  idősek  (betegek)  látogatása  nem  megoldott,  nincs  kialakult  önkéntes  diakóniai  csoport,  pedig
fokozatosan nő a rászorulók száma.

Gyülekezeti  kirándulások  régebben  voltak,  de  a  lakosok  nehéz  anyagi  helyzete  miatt  ezek
elmaradtak.
Időnként  vendégkórus,  orgonista  tart  koncertet  a  templomban,  a  jeles  ünnepeken  a  hittanosok
műsorral készülnek.
A havonta megjelenő faluújságban egy-egy áhítatot, vallásos témájú verset tesz közzé a lelkész.

A  gyülekezet  5  éve  a  templom  felújítására,  és  a  hitélet  támogatására  létrehozott  egy  alapítványt,
amely  nem  igazán  működik,  kellő  információ  és  tudás  hiányában  nem  készítenek  pályázatokat,
évente  pár  tízezer  forinttal  gazdálkodik,  amiből  a  gyerekmunkát  (hittantábor)  és  a  rendkívüli
kiadásokat támogatják.

Swot analízis:

Erősségek:
Évente 8-10 gyermek konfirmál,
A  helyettesítést  a  szomszédos  gyülekezetek  lelkészeivel
meg lehet oldani.
A  gyülekezeti  munkát  egy  pénztáros,  és  egy  egyházfi
segíti részmunkaidős foglalkoztatásban.
Fa lelkész felesége (zenetanár) régebben kórust szervezett
Időnként  a  presbitérium  tagjai  besegítenek  egy-egy
program szervezésébe,
A lelkészlakást,  és a  gyülekezeti termet  pár éve  újították
fel,
Hetente van istentiszteletet 20 fő részvételével,
hetente egy bibliaórát tartanak, 10 fő részvételével,
A nyaranta rendezett hittanos tábor nagy népszerűségnek
örvend a gyerekek körében,
Régebben voltak gyülekezeti kirándulások,
Időnként  vendégkórus,  orgonista  tart  koncertet  a
templomban,
A jeles ünnepeken a hittanosok műsorral készülnek.

Gyengeségek:
Az egyházfenntartók többnyire idősebbek;
A középkorosztály csak harmada az egyháztagoknak;
A konfirmáltak nem  maradnak aktív tagjai a  gyülekezetnek.
A Gyülekezet létszáma  évek óta folyamatosan csökken.
A  lelkészi  fizetés,  és  a  természetbeni  juttatások  kifizetése
nehéz a gyülekezet számára;
Vezető hiányában szétszéledt a kórus;
A  presbitériumban  nincsenek  állandó  feladatok/vállalások;
Rendszeres munkaértekezleteket nem tartanak;
A templom  vakolata  málladozik, a  torony és a  tetőszerkezet
is rossz állapotban van. A belső tér is tatarozásra szorul.
A  kárpótlásból  visszakapott  lakóház  üresen  áll,  állaga
romlik.
A szolgálati gépkocsi öreg, elhasznált.
Az idősek istentiszteletre szállítása nem megoldott.
Nincs ifjúsági óra,
Nincs vezetője az ifjúságnak,
A gyülekezeti teremben nem érzik jól magukat a fiatalok, túl

A  havonta  megjelenő  faluújságban  egy-egy  áhítatot,
vallásos témájú verset tesz közzé a lelkész.
A  gyülekezet  5  éve  a  templom  felújítására,  és  a  hitélet
támogatására létrehozott egy alapítványt,

„ridegnek” tartják,
Az idősek (betegek) látogatása nem megoldott,
Nincs kialakult önkéntes diakóniai csoport,
A gyülekezeti alapítvány nem működik,
Kellő  információ  és  tudás  hiányában  nem  készítenek
pályázatokat,
Az alapítvány évente pár tízezer forinttal gazdálkodik,

Lehetőségek:
Az

önkormányzat

jó

szándékú,

nyitott

együttműködésre,
szabad idejükben a közparkokban, télen a könyvtárban,
vagy a kocsmában lógnak.

Veszélyek:
A településen nagyarányú a munkanélküliség;
a  szociális  alapszolgáltatások  működnek  csak;  nincsenek
közművelődési  programok;  de  szűkösek  az  önkormányzat
forrásai.
Fokozatosan nő a diakóniai gondoskodásra szorulók száma.
Lakosok anyagi helyzete nehéz
A  középiskolás  fiatalok  nagy  része  (a  főiskolások  mind)
kollégiumban laknak, csak hétvégén vannak otthon.

Érdekeltek elemzése:
A gyülekezeten belül a gyermekek, a fiatalok a középkorosztály, és az idősek az életkor szerint elkülöníthető
csoportok.  Gyülekezetünk  számra  az  életkori  sokszínűség  ajándék,  valamennyi  korcsoportra  értékes,  és
hasznos tagként tekintünk, függetlenül attól, hogy a szolgálatban szolgálóként, vagy a szolgálatra lehetőséget
kínálóként vesz részt. Így valamennyi korcsoport érintett a gyülekezeti stratégia megvalósítása kapcsán, ezért
már a tervezés szakaszában is bevontuk őket.
Az  életkori  sajátosságokból  fakadóan  különböző  érdeklődési  körök  azonosíthatóak,  így  a  szolgálatnak  is
különféle lehetőségeket kell biztosítani.

Gyülekezetünknek  a  környékbeli  települések  evangélikus  gyülekezeti  természetes  partnerei,  jelenleg
elsősorban  a  lekészek  között  tapasztalható  együttműködés,  a  gyülekezetek  és  csoportjaik  közötti
együttműködés  még  sok  lehetőséget  rejt  magában,  ahogy  a  más  felekezetekkel,  az  imahéten  kívüli
kapcsolattartás, együttműködés is.

A  települési  önkormányzattal  jó  az  együttműködés,  a  fejlesztéseinkkel,  működési  irányokkal  kapcsolatos
egyeztetések rendszeressé tétele az összehangolást segítheti.

A gyülekezeti stratégiát ellenző érintetteket nem azonosítottunk.

Problémaelemzés:

Gondolják végig, hogy a SWOT analízis gyengeségek cellájában található adatok, témakörönként azonosított problémák hátterében milyen okok állhatnak, állítsanak fel egy ok-okozati rendszert bemutató logikai sort.

A probléma elemzés során azonosított főbb probléma területek:

Gyülekezeti gazdálkodás nem megfelelő, mivel a kiadások bevételek aránya nem megfelelő, egyrészt kiadási oldalról az infrastruktúra nem megfelelő állapota miatt, másrészt, a egyházfenntartói hozzájárulások, és ez egyéb gazdálkodási, pályázati bevételek nem
megfelelő volumene miatt, mert nincs feladatmegosztás, megfelelő tudás a presbitérium részéről.

A gyülekezet elöregszik, fogy,
-

egyrészt, mert a konfirmált fiatalok nem maradnak aktív gyülekezeti tagok, mert nincs ifióra, mert nincs aki vezesse, és nincs hozzá megfelelő infrastruktúra,

másrészt a középkorosztály aránya kicsi, a teherviselő képességük is, mert anyagi problémákkal küzdenek, illetve nincsenek számukra megfelelő programok (nincs aki szervezze, nem is tudjuk mit fogadnának szívesen)

harmadrészt az idősek gyülekezettel való kapcsolata akadozik, az istentiszteletre szállítás, beteglátogatás megoldottságának hiánya miatt, mert sem megfelelő szállítójármű, sem szervezett diakónai szolgálat nincs, mert ezek a feladatok nem kerültek felosztásra a
presbitérium tagjai között, mert nincs rendszeres munkaértekezlet, az együttműködés tervezéséhez szükséges tudások nem állnak rendelkezésre.

A gyülekezet nem az

elvárható mértékben

fejlődik

A gyülekezet fogy,

elöregszik

A konfirmáltak nem

maradnak aktív tagjai a

gyülekezetnek.

Nincs ifjúsági óra,

Nincs vezetője az

ifjúságnak,

Nincs hely

A gyülekezeti teremben
nem érzik jól magukat a

fiatalok, túl „ridegnek”

tartják,

A középkorosztály csak

harmada az

egyháztagoknak;

Nem sikerül őket elérni

Nincsenek vonzó

programok számukra

Vezető hiányában

szétszéledt a kórus;

Kirándulások anyagi

problémák miatt

elmaradtak

Nem tisztázottak az

igényeik

A mindennnapok

problémái (anyagi)

lefoglalják őket

Az idősek istentiszteletre

szállítása nem megoldott.;

A szolgálati gépkocsi öreg,

elhasznált.

Az idősek (betegek)

látogatása nem

megoldott,

Nincs kialakult önkéntes

diakóniai csoport,

A presbitériumban

nincsenek állandó

feladatok/vállalások

Rendszeres

munkaértekezleteket nem

tartanak;

Nincs tudás, gyakorlat az

együttműködésre

Gyülekezet gazdálkodása

nem stabil

KIadások nagy mértékűek

Infrastruktúra

fennntartása problémás

A templom vakolata

málladozik, a torony és a

tetőszerkezet is rossz

állapotban van. A belső

tér is tatarozásra szorul.

A kárpótlásból

visszakapott lakóház

üresen áll, állaga romlik

Nem tisztázott mire

lehetne használni

Nincs gyülekezeti

gazdasági terv

A szolgálati gépkocsi öreg,

elhasznált.

A lelkészi fizetés, és a

természetbeni juttatások

kifizetése nehéz a

gyülekezet számára;

Bevételek szerények

Középkorosztály anyagi

lehetőségei szűkösek

Az egyházfenntartók

többnyire idősebbek;

A gyülekezeti alapítvány

nem működik,

Kellő információ és tudás

hiányában nem

készítenek pályázatokat

A presbitériumban

nincsenek állandó

feladatok/vállalások

Célok elemzése:

Határozzák meg a probléma elemzésben azonosított ok-okozati rendszer logikája szerint az elérendő célokat.

A cél elemzés során azonosított főbb fejlesztési területek:

Gyülekezeti gazdálkodás javítása:
-

a kiadások bevételek arányának javítása,

infrastruktúra állapotának javítása,

a egyházfenntartói hozzájárulások növelése,

az egyéb gazdálkodási, pályázati bevételek volumének javítása

gyülekezeti gazdálkodási terv készítése,

feladatmegosztás, megfelelő tudás biztosítása a presbitérium számára.

A gyülekezet elöregedésének, fogyásának megfordítása:
-

a konfirmált fiatalok gyülekezetben tartása, ifióra szervezése , ehhez vezető és megfelelő infrastruktúra biztosítása,

középkorosztály arányának, a teherviselő képességük növelése, megfelelő programok biztosítása, az igényeik felmérése, a szükséges szervezés és anyagi támogatás biztosítása

azidősek gyülekezettel való kapcsolattartásának javítása az istentiszteletre szállítás, beteglátogatás megoldása, ehhez szállítójármű, szervezett diakónai szolgálat biztosítása, a feladatok felosztásával a presbitérium tagjai között, rendszeres munkaértekezlet
szervezésével, az együttműködéshez, tervezéséhez szükséges tudások biztosításával.

A gyülekezet az

elvárható mértékben

fejlődik

A gyülekezet növekszik,

fiatalodik

A konfirmáltak aktív

tagjai a gyülekezetnek.

Ifjúsági óra szerveződik

Van vezetője az

ifjúságnak,

Van ifi órára alkalmas

hely

A gyülekezeti terem

mindneki számára

otthonos

A középkorosztály

aránya növekszik

Megszólításra kerülnek,

elérjük őket

Vonzó programok

vannak számukra

Vanvezető aki

újjászervezi akórust;

Kirándulások

szerveződnek, anyagi

támogatás nyújtásával

A célcsoport igényei

tisztázásra kerülnek

A mindennnapok

problémái (anyagi)

hátrányos hatásai

kiküszöbölésre

kerülnek.

Az idősek

istentiszteletre szállítása

megoldott.;

Szállítás infrastrukturálsi

feltételei

megteremtődnek

Az idősek (betegek)

látogatása megoldott,

Önkéntes diakóniai

csoport alakul

A presbitériumban

állandó

feladatok/vállalások

vannak

Rendszeres

munkaértekezleteken

egyzetetik a
feladatokat,

lehetőségeket

Együttműködéshez

szükséges tudás,

gyakorlat bevonásra

kerül

Gyülekezet

gazdálkodása

stabilizálódik

KIadások mértéke

csökken

Infrastruktúra

fennntartás problémái

csökkennek

A templom külső, tető

és belső tér romlása

megáll, (megújul)

A kárpótlásból

visszakapott lakóház

használatba kerül, az

állagromlás megáll

Tisztázódik mire

lehethasználni

Készüljöngyülekezeti

gazdasági terv

Fiatalabb szolgálati

gépkocsi áll

rendelkezésre.

A lelkészi fizetés, és a

természetbeni

juttatások kifizetése

nem terheli túlzottan a

gyülekezetet

Bevételek aránya nő

Az egyházfenntartók

arányában nő a kereső

középkorosztály;

A gyülekezeti alapítvány

megfelelően működik,

Pályázatok készítéséhez

szükséges információ és

tudás bevonásra kerül

A presbitériumban

állandó

feladatok/vállalások

vannak

Beavatkozási terv:

Mutassák be témakörönként az előző pontban azonosított célok elérésére tervezett beavatkozásokat
(tevékenységek, költségek, szükséges erőforrások, időtartam.

A cél elemzés során azonosított főbb fejlesztési területek:

Gyülekezeti gazdálkodás javítása:
-

a kiadások bevételek arányának javítása,

infrastruktúra állapotának javítása,

a egyházfenntartói hozzájárulások növelése,

az egyéb gazdálkodási, pályázati bevételek volumének javítása

gyülekezeti gazdálkodási terv készítése,

feladatmegosztás, megfelelő tudás biztosítása a presbitérium számára.

A gyülekezet fiatalodása, növekedése:
-

középkorosztály arányának, a teherviselő képességük növelése, megfelelő programok biztosítása, az
igényeik felmérése, a szükséges szervezés és anyagi támogatás biztosítása

azidősek gyülekezettel való kapcsolattartásának javítása az istentiszteletre szállítás, beteglátogatás
megoldása, ehhez szállítójármű, szervezett diakónai szolgálat biztosítása, a feladatok felosztásával a
presbitérium tagjai között, rendszeres munkaértekezlet szervezésével, az együttműködéshez, tervezéséhez
szükséges tudások biztosításával.

Hosszútávú

cél

Közvetlen cél

Projekt

Becsült

költség

Lehetséges

forrás

kiadások

bevételek
arányának
javítása,

Infrastruktúra
állapotának javítása

Templomfelújítás

60.000.000

Területi Operatív
Program

Használaton kívüli lakás hasznosítása
(felújítás, bérbeadás)

2.000.000 Ft Területi Operatív

Program

Közösségi

feladatokat is ellátó

szolgálati gépjármű beszerzés

5.000.000 Ft Vidékfejlesztési

Program

egyéb

gazdálkodási,
pályázati bevételek
növelése

Feladatmegosztás, megfelelő tudás
biztosítása a presbitérium számára

100.000 Ft Saját/

országos

egyházi forrás

Gyülekezeti

gazdálkodási

terv

készítése,

0 Ft

Gyülekezet
növekedjen,
fiatalodjon

A konfirmált fiatalok
gyülekezetben
tartása,

Ifjúsági felelős megbízása

0 Ft

Ifióra szervezése

20.000 Ft Saját/ országos

egyházi forrás

Megfelelő infrastruktúra kialakítása

200.000 Ft Saját/ országos

egyházi forrás

Középkorosztály
arányának növelése,

Igényfelmérés lebonyolítása

10.000 Ft Saját/ országos

egyházi forrás

Kórus szervezése

20.000 Ft Saját/ országos

egyházi forrás

Kirándulások szervezése

200.000 Ft Saját/

országos

egyházi

külső

pályázati forrás

Igényfelmérés szerinti programok
szervezése

később

azonosítható

idősek

gyülekezettel

való

kapcsolattartásának
javítása

Diakónai szolgálat szervezése

10.000 Ft Saját/

országos

egyházi forrás

Szállítójármű biztosítása

lásd

közösségi

szolgálati

gépjárműnél

Feladatok felosztása
a presbitérium tagjai

Rendszeres

munkaértekezlet

szervezése,

0 Ft